Nagy előzetes jelentkezés, majd elképesztően ötletes, innovatív energiaügyi, hulladékgazdálkodási és más, a környezet védelmével, jobbá tételével kapcsolatos projektek alakultak ki és születtek meg az idei Innovation Challenge-n. Az Unicredit Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország (JAM) közös programjában a középiskolásoknak társadalmilag felelős vállalkozásokkal kellett kiállniuk. A ZIP a legjobbak közül keresett meg néhány versenyzőt.
Az innovációs nap gyakorlati és élményalapú oktatási kezdeményezés, verseny - meséli a kezdetekről Gergely Orsolya, a szegedi székhelyű JAM ügyvezető igazgatója. Minden évben komoly túljelentkezést tapasztalnak, és a résztvevő, csapatok nem csak elméletileg, de a gyakorlati tudás megszerzésében is nagyon sokat fejlődnek a verseny ideje alatt.
-Az általuk feldolgozott kihívások a mindennapi életből származnak, s csapatban kell ezekre valamiféle megoldást kreálni, majd az üzleti mentorokkal fejleszteni. Egyszerre 8-10 csapattal, azaz 40-50 diákkal tudunk együtt dolgozni.
-Mennyire reagálnak érzékenyen a valós problémákra a fiatalok?
-Tapasztalatunk szerint a vártnál sokkal érzékenyebbek ezekre és sokkal több információjuk is van ezekről a környezeti, vagy fenntarthatósági gondokról, a tudásuk rendezettségét pedig meg tudják szerezni a program során - mondja a szakember. - Akár a zöld témákban, akár a mentális egészség témakörében mozogva kifejezetten felelősségteljesen dolgoznak, jól érzik a jelenlegi szerepüket ebben és érzik a saját jövőjükre gyakorolható hatásukat és lehetőségeiket is. Az ötleteik kreatívak és a jövőbe mutatóak, s ha a megvalósítás maga most még nem is teljesen kidolgozott, de a megoldási módok mindenképpen innovatívnak számítanak. A verseny végére a mentorok segítségével igen komoly prezentációkat tesznek le az asztalra, pénzügyi tervvel, technológiai megvalósíthatósági dokumentációval, fejlesztési stratégiákkal és egyebekkel együtt. A zsűri nem is volt könnyű helyzetben, mikor a legjobbakat ki kellett választani - hiszen voltak nagyobb dimenziót átfogó pályamunkák és voltak olyanok is, amelyek a diákok mikrokörnyezetére, az ott tapasztalható problémákra koncentrált, mint például a szolnokiaknak a Tisza-part környezeti károsodásának megoldását célzó projektje. A zsűrinek az a dolga, hogy a jövőben is érvényes munkákat emelje ki, de nem helyezéseket különítünk el, helyette kategóriánként (pl. a társadalmilag leghasznosabb pályamunka, stb.) díjazzuk az ötleteket.
A zsűri nevében Gergely Orsolya legemlékezetesebb saját tapasztalatként a 15-16 éves diákoknak a prezentálás és az ötleteladás során tanúsított profizmusát emelte ki.
-A másik kiemelkedő üzenet az a nagyon komoly odafigyelés, amely a fiataloknál egymásra és a környezetükre is irányul. Miután a verseny során gazdasági társaságokat kellett alakítaniuk a megoldás értékesítése érdekében, a társadalmi visszaforgatás eszméjének megjelenését is jó volt megélni. Az elért eredményeket valamennyi csapat az ötlet és a gazdasági társulás fejlesztésébe forgatta vissza - tette hozzá Gergely Orsolya.
A diákoknak egyébként nem volt olyan könnyű a dolguk, ugyanis a kihívás témáját csak a verseny előtti napon kapták meg, a kitalált megoldást pedig másnap már prezentálniuk kellett. Az Innováció Bajnoka kategória nyertese a piezoelektromossággal működő, tehát a mechanikai energiát közvetlenül elektromos energiává átalakítani képes energetikai rendszert fejlesztő „Piezo Kft.” lett (a budapesti Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium képzeletbeli cége) – innovációs ötletük egy aszfalt alá beszerelhető fém panel, amely szenzorokkal képes a mozgási energiát (pl. autókét) újrahasznosítani.
Bár a pályázó diákok egy ének-zenei nevelést fókuszban tartó iskolában tanulnak, a fizikát sem nélkülöző projekttel indultak a versenyben. Innovációs készségüket nem először méretik meg.
-Tavaly már eljutottunk egy angol nyelvű innovációs versenyre, amelyen a gyerekek különdíjat nyertek - mesélte a Zip Magazinnak Preznánszky-Szabó Ditte, az intézmény egyik pedagógusa. - Az idei témák a versenyeken a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság köré szerveződnek. A mi eredeti projektünk onnan indult, hogy a gyerekek megpróbálták kiszámítani, a vécé lehúzásakor mennyi víz ömlik a csatornába és ezzel a vízmennyiséggel vajon lehetne-e másra használható energiát termelni. A fizikatanár kolléga segítségével kezdték kidolgozni a témát, igyekeztek egy önfenntartó rendszert alkotni. Mi abban hiszünk, hogy nyitott és probléma-érzékeny fiatalokat kell nevelni, s nem csak a zenei intelligenciájukat igyekszünk fejleszteni. A mai élet kihívásai ugyanúgy fontosak. A gyerekek végül arra jutottak, hogy az autók kerekének aszfaltra gyakorolt nyomását lenne a legjobb energiává alakítani, így az útfelületbe kellene beépíteni egy olyan szerkezetet, amely a nyomást érzékelve képes azt energiává átalakítani. A forgalom tehát lokálisan biztosíthatná a helyi energiaellátás egy részét. Az elméleti leírást alá kellett támasztaniuk fizikai modellezéssel, számításokkal (pl. a megtérülés tekintetében), és kísérleteztek is, megnézték például a gyalogosok által tett hatást.
A kodályosok megoldásának már volt egy előképe, egy tavalyi versenyen ugyanis az iskola tornatermében keletkező mozgási energia hasznosításával kísérleteztek elméleti szinten - egy elképzelt, a tornaszekrényekbe épített érzékelő-berendezés segítségével. Számításokat végezve kiderült, hogy ha a megoldás a gyakorlatban is megvalósulna, így akár az intézmény összes laptopjának energiafelhasználását biztosítani lehetne. A kodályos diákok sokszor lépnek fel különböző zenei rendezvényeken, kórustalálkozókon - itthon és külföldön egyaránt -, ezeket az innovációs versenyeket mégis igyekeznek beépíteni az életükbe, tervük szerint hamarosan indulnak más hasonló megmérettetéseken is.
A legjobb kommunikáció kategóriában a „CANPEN” (a nyíregyházi SzC Széchenyi István Technikum és Kollégium ötlete) győzedelmeskedett, de akár a hulladékgazdálkodási kategória képzeletbeli díját is elvihették volna, ők ugyanis alumínium hulladék újrahasznosításával állítanának elő iskolaszereket és más, a diákok számára fontos eszközöket, például strapabíró kulacsokat.
-Erről a hibrid (tehát online és személyes jelenléttel vegyes) versenyről a JAM honlapján értesültünk, de már évek óta járunk innovációs versenyekre, a két alsó évfolyamon pedig minden évben rendezünk fenntarthatósági témahetet, amikor egy héten keresztül ilyen kérdésekkel foglalkoznak a diákjaink - mesélte lapunknak Huriné Verdes Tímea oktató. - A versenybeli kihívásunk egy fenntarthatósággal összefüggő megoldás megkeresése volt a saját környezetükben, és meg kellett hozzá alkotni a megoldást is. Hatfős csapatunk valamennyi tagja tizedik évfolyamos, gazdálkodás-menedzsment ágazatban tanuló diák.
-Ők figyelték meg, hogy az iskolai szemetesekben feltűnően sok alumíniumdoboz landol a kommunális hulladék között. Lelkesek, elhivatottak voltak az ötletük iránt és kitartóan dolgoztak egy olyan megoldáson, amellyel ezt a hulladékot újra lehetne hasznosítani.
A kiemelt csapatok harmadikjának, a szolnoki SzC Vásárhelyi Pál Két Tanítási Nyelvű Technikum ötlete is a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás irányába mutat: az ő csapatuk PET-palackokból újrahasznosított fonalból gyártana takarókat és pulóvereket, amivel főként rászorulóknak segítene.
(A cikk eredetileg a ZIP Magazin 2024 áprilisi számában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
