A dekarbonizációs célok elérésében a hidrogénnek meghatározó szerepe lehet a jövőben – mondta Ságvári Pál, az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) virtuális konferenciáján.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese moderátorként vezette az ERRA által szervezett tanácskozást, melynek témája az energiaágazat hidrogénnel kapcsolatos kilátásai voltak. A hivatal által támogatott eseményen 44 országból 93 résztvevő vett részt.
A konferencián az előadók bemutatták a hidrogénpolitika és a szabályozás legújabb fejleményeit, és megvizsgálták az Európai Bizottság hamarosan megjelenő gázpiaci jogszabálycsomagjával összefüggő feladatokat. A résztvevők elemezték a hidrogén energiahálózatokba történő bevezetésének lehetőségeit, illetve áttekintettek két kísérleti projekttervet a hidrogén elosztóhálózatokban, földalatti gáztárolókban és szállítóvezetékekben történő felhasználásáról.
Ságvári Pál kiemelte, hogy a hidrogénnek jelentős szerepe lesz az energiamix jövőbeli dekarbonizációjában. „A hidrogén alapvetően a jövő energiarendszerének hiányzó kirakós darabja lehet, hiszen sokoldalúan felhasználható az iparban, a közlekedésben, a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában és a fűtésben egyaránt” – hívta fel a figyelmet a MEKH elnökhelyettese.
Ságvári Pál rámutatott, hogy napjainkban a hidrogént még többnyire fosszilis alapanyagokból és fosszilis energia felhasználásával állítják elő, de szabályozási és szakpolitikai szempontból is egyre aktuálisabb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a hidrogén miként foglalhatja el helyét a szén-dioxid-kibocsátásmentes energiamixben.
A virtuális konferencián elhangzott, hogy a hidrogén bevezetését szolgáló első lépések már megtörténtek: elindultak az első kísérleti, kutatási és fejlesztési projektek, valamint élénk vita zajlik a szabályozási keretrendszer kialakításáról, melynek kulcsfontosságú tényezője lesz az Európai Bizottság decemberre várható javaslata az új gázszabályozási csomagról.
A MEKH elnökhelyettese emlékeztetett, hogy 2020-ban az Európai Unió is nyilvánosságra hozta a hidrogénnel kapcsolatos hosszú távú terveit, ami alapján már több ország is dolgozik a saját nemzeti hidrogénstratégiája kialakításán. Kiemelte, hogy Magyarország 2021. júniusában már közzé is tette saját nemzeti stratégiáját, amelynek célja, hogy kikövezze a hidrogéngazdaság kiépítéséhez vezető utat, és biztosítsa hazánk aktív szerepét az európai hidrogéntechnológia bevezetésében.
További hírek a kategóriából
