A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.
A WWF Magyarország reprezentatív kutatása többek között azt vizsgálta, hogy a városi magyar lakosság hogyan viszonyul a természet- és környezetvédelemhez. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a magyarok nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát. A lakosság jelentős hányada már most számos fenntartható szokást bevezetett mindennapi életébe, de sokan vannak, akik még csak tervezik azt, hogy a változás útjára lépjenek. A már bevezetett szokások megtartását és a szándékolt egyéni lépéseket a felülről érkező iránymutatás és egy erős szabályozás tovább ösztönözhetné.
Az európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) éppen a nemzetközi összefogást célozza meg, amelybe jól illeszkedik az Európai Unió természetvédelmi politikáját 2030-ig meghatározó Biodiverzitás Stratégia és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint élelmiszeriparra való áttérést célzó „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork) stratégia. A koronavírus-járvány is megmutatta, hogy nem jó úton járunk, és további súlyos következményekkel számolhatunk, ha nem hagyunk helyet a természetnek és nem lépünk a fenntarthatóság útjára. Ezt figyelembe kell venni a gazdaság újratervezésekor: a környezet- és természetvédelmi célok nem csorbulhatnak, hiszen létünk és egészségünk alapját a háborítatlan természet képezi. A WWF Magyarország ennek mentén közel 30 éve azért dolgozik, hogy az ember és a természet harmóniában éljen egymással, és ezt a hazai törvények és szabályozások is lehetővé tegyék.
A többség szerint a döntéshozóké a felelősség
Ki a felelős a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákért és azok megoldásáért a magyarok szerint? A kutatásból látszik, hogy a lakosság nagy része az egyéni felelősségvállalás helyett a felülről érkező megoldásokat szorgalmazná. A többség (49%) a globális összefogást sürgetők körébe tartozik: ők úgy gondolják, az egyes emberek már kevesek a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, és világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről. Ennél kevesebben, a megkérdezettek 36%-a az egyéni felelősségvállalást tartja a kulcsnak – szerintük ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok. A megkérdezettek 16%-a tartozik a tagadók (5%) vagy lemondók (11%) csoportjába. Ők azok, akik szerint változtatni felesleges, bár különböző okokból: míg a lemondók szerint már nem tehetünk semmit, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát, a tagadók csak riogatásnak gondolják a klímaváltozást.
További hírek a kategóriából
