Magazinunk Arcok c. rovatában a hazai hulladékgazdálkodás prominenseit kérdezzük meg életútjukról, a hulladékkal kapcsolatos gondolataikról, a szakmai vállalásokon túli, magánemberi környezetvédelmi meglátásaikról. A Zöld Ipar Magazin mindezekről ezúttal Simon Anitát, az Alteo Csoport fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte meg.
-Fenntarthatóságért és a körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik két éve - viszont gyermekkorában (és egyébként az enyémben sem) ilyen munkakör és az idevágó fogalmak sem léteztek, ahogy szelektív hulladékgyűjtésről sem hallottunk még semmit. Milyen pályára készült kamaszként? Hogyan, milyen úton kanyargott aztán később ez a pálya a jelenlegi pozíciójáig?
-Sokat foglalkozunk azzal, hogy a jövőben rengeteg olyan munkakör alakul, ami a jelenben még nem létezik. Ugyanez történt meg velem is: gyerekkoromban fel sem merült, hogy az élet a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság irányába visz, akkor még „csak” a külkereskedelemig jutottam gondolatban.
Az is egy érdekes kérdés, hogy kit milyen fordulat visz a jelenlegi útjára. Személy szerint az értelmes munka világában hiszek, így szerencsésnek mondhatom magam, hogy mindig olyan feladatom volt, amelyben kiteljesedhettem és új ismereteket szerezhettem. A hulladékgazdálkodás már több mint 15 éve nagy szerelmem. Bár nem tipikusan női feladat, azt figyelembe véve, hogy egy energetikai nagyvállalatban vezetem ezt az üzletágat, extra kihívás. Hiszek abban, hogy robbanásszerű fejlődés előtt áll a szektor, és ebben igazán megtisztelő feladat az ALTEO képviseletében részt venni.
-Minden hulladékkal, minden anyagárammal lehet kezdeni valamit. Önök az ALTEO-nál jellemzően két szegmenssel kezdenek sok mindent: ipari szereplőktől és háztartásoktól kapnak vegyes hulladékot és áruházláncoktól lejárt, már nem fogyasztható termékeket. Végül mind a két kategóriába eső dolgok égetőbe kerülnek? A körforgásban nem lehetne ezeknek korábban megfelelő helyet, újrafeldolgozást, egyebet találni?
-Nem csupán lehet, kell is! A cél pontosan az, hogy a hulladékgazdálkodásban is minél erőteljesebben érvényesüljenek a körforgásos gazdaság elvei. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyre magasabbra tornázzuk az újrahasznosított hulladékok arányát, hogy ezek értékes alapanyagként kerüljenek vissza a körforgásba.Jó példa erre az elektronikai hulladékok kategóriája, amelyből éves szinten körülbelül 120 ezer tonna keletkezik. Ennek tíz százalékát az ALTEO leányvállalata, a FE-GROUP dolgozza fel a legmodernebb technológiákkal. Ennél is magasabb a részesedésünkaz elhasznált képmegjelenítő eszközök, televíziók, monitorok szegmensében: a 9500 tonnás piacból 2500 tonna csapódik le nálunk, amiből számos értékes nyersanyagot nyerünk ki és juttatunk vissza a körforgásba. Természetesen nagy figyelmet szentelünk a már bevont anyagáramokon túli hulladékok hasznosítására is annak érdekében, hogy 10 százalékra lehessen leszorítani a depóniákba lerakott hulladékok arányát Magyarországon.
-Biztosan Ön is találkozott azzal a véleménnyel, hogy a lerakásnál az energetikai hasznosítás csak eggyel jobb megoldás, ennek a tevékenységnek a presztízse viszont nem túl magas. Mit gondol erről?
-Egyfelől azt, hogy nem eggyel jobb, hanem többel – természetesen a megfelelő feltételek teljesülése esetén. Hiszen, ha a hulladék energiaként hasznosul újra, azzal egyrészt kevesebb új erőforrásra lesz szükségünk. Másrészt megakadályozzuk, hogy például a kidobásra ítélt élelmiszer hulladékok kárba vesszenek. Arról nem is beszélve, hogy az összegyűjtés, a szétválogatás és a feldolgozás infrastruktúrája pluszjövedelmet, munkahelyeket teremthet. Bármennyire is az égetés a hulladék energiává alakításának legkézenfekvőbb és egyszerű módja, a biogáz sokkal hatékonyabb és környezetkímélőbb eljárás. A technológia Európa-szerte felfutóban van, és mi is nagy lehetőséget látunk az anaerob lebontás módszerében. A szilárd települési hulladék legnagyobb hányada kerti és konyhai maradványokból származik, ezek pedig a fenti eljárással energiaforrássá vagy trágyává alakíthatók. A biogáz gázmotorban való eltüzelésével többek között zöld áramot termelhetünk, amely a villamoshálózatba is betáplálható, értékesíthető. De biogázüzemű kazánnal melegvíz is előállítható, jelenleg talán ez az egyik legolcsóbb és legkézenfekvőbb hasznosítási forma.Sajnos jelenleg messze nincs annyi biogázüzem az országban, ami elég lenne a lakosság és az ipar által termelt hulladék hasznosításához, pedig kellően tudatos tervezéssel és a kommunális hulladék bekapcsolásával egész magyar települések fűtését is meg lehetne oldani ezzel a módszerrel. Ebben a szegmensben mi már komoly tapasztalattal rendelkezünk: az ALTEO Csoport 2016 óta üzemelteti a nagykőrösi biogázüzemet, ahol évente mintegy 50-60 ezer tonna mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot, mellékterméket, illetve lejárt szavatosságú élelmiszert hasznosítunk.
-Milyen fenntarthatósági kérdésekre keresnek válaszokat? Említene jó gyakorlatokat, amelyeket kiemelendőnek tart e téren?
-Ha nem bánja, hozok egyet vállalatszervezési, néhányat pedig gyakorlati oldalról. Kezdjük az utóbbiakkal. Személyes kedvencem az elektromos mobilitás: a legfejlettebb gyorstöltők, valamint az ezek optimális használatát lehetővé tevő „okos” energiamenedzsment eszközök elérhetővé tételén túl az ALTE-GO, az ALTEO Csoport e-mobilitási üzletága részese volt egy autótöltő konténer megalkotásának, amellyel a legeldugottabb helyeken is felölthetők az e-autók. A sort a nemrég elindított, egyelőre naperőműveket és egy elektromos kazánt integráló megújuló szabályozási központunkkal folytatnám. Ez arra képes, hogy kiszámíthatóbbá teszi a megújuló energiából származó termelést, amely köztudottan ki van szolgáltatva az időjárási viszonyoknak. Az új központtal óriási többlet rugalmasságot viszünk a teljes villamosenergia-rendszerbe, amely úgy teszi lehetővé a nap- és szélerőmű kapacitások bővítését, hogy ezzel a teljes rendszer működőképességét vagy fenntarthatóságát nem veszélyeztetjük. A harmadik példa a Nógrád vármegyei Tereske község határában nemrég elkezdődött beruházás: a 20 MWe névleges teljesítményű, évente több mint 10 ezer háztartás villamosenergia-igényét fedezni képes, a tervek szerint 2024 második félévétől termelő naperőművel az ALTEO megduplázza napelemes kapacitásait.
Szintén rendkívül fontosnak tartom, hogy a hazai energetikai szektorban elsőként szereztünk független, nemzetközi ESG tanúsítványt. Már az első értékelés az iparági átlagnál kedvezőbb eredményt és alacsonyabb kockázati besorolást hozott, az idén pedig még javított is a kockázati szintünkön az értékelést végző Sustainalytics.
-Az áruházi hulladékokról az átlagember keveset tud: mi tartozik ide?
-Leginkább lejárt szavatosságú élelmiszerek, szerves hulladékok, valamint különböző csomagolóanyagok, amelyekből biogáz lesz. Jellemzően azok a hulladékok, amelyeket már emberi fogyasztásra nem lehet tovább használni, lejárt a fogyaszthatósági idejük, vagy olyan szinten sérült a csomagolásuk, hogy ki kell őket vonni a kereskedelmi forgalomból. A kidobás ellen a nagy láncok úgy védekeznek, hogy lejárati idő előtt kedvezőbb áron kínálják a különböző termékeket. És vannak olyan cikkek, mint például a pékáruk, amelyeket karitatív szervezetek rászorulóknak juttatnak el naponta.
A mindenképpen kidobásra ítélt élelmiszereket a biogáz szektor egyes szereplői feldolgozzák egy speciális berendezéssel, amely külön tudja választani a csomagolóanyagot a hasznosításra alkalmas szerves összetevőktől.
Az ALTEO nagykőrösi biogáz erőműve hulladékból villamos energiát állít elő ebben az értékláncban. Azon túl, hogy a szerves hulladék szegmensben végzett tevékenységén keresztül a vállalatcsoport tulajdonában lévő erőmű 60 ezer tonnányi alapanyag bázisát biztosítja, amely nem csak áruházi, de élelmiszeripari hulladékból is keletkezik.
-Milyen tervei vannak még erre az évre a cégnél a saját szakterületén belül?
-A magyarországi hulladékgazdálkodás a totális átrendeződés fázisában van, ami komoly kihívás és lehetőség minden szereplő számára. Az ALTEO kifejezetten lehetőségként tekint az átalakuló hulladékgazdálkodásra.
Személy szerint kiemelten fontosnak tartom, hogy a megfelelő célok a legjobb és legészszerűbb módon, mind a szakma szempontjait, mind a fenntarthatósági alapelveket, mind pedig az EU-s irányokat figyelembe véve valósuljanak meg.
Ha konkrét célt kell megfogalmazni, akkor a terveim között leginkább az szerepel, hogy a hulladékgazdálkodási területen, a meglévő cégeink új technológiákat tudjanak beépíteni a működésbe, a LEAN elvek szerint tudjunk telephelyeket, munkafolyamatokat alakítani, és a digitalizáció sokkal jobban támogassa a mindennapi működést, mint ma. Ez a transzformáció egy tőzsdei cég gondolkodása mellett gyorsabban megtörténhet, hiszen olyan elvárások és kihívások érkeztek, mint az ESG szempontú megfelelés egy olyan iparágba, ami gyakorlatilag a jövő generációjának készíti elő a fenntarthatóbb jövőt.
Nem titkolom azt sem, hogy sokkal nagyobb méretű hulladékgazdálkodást vizionálok az elkövetkezendő 3-5 évben az ALTEO-n belül.
-Ön magánemberként mit tart korunk legégetőbb környezeti problémájának? Ha tehetné, mit oldana meg elsőként, döntéshozói pozíció esetén?
-Ha azt vizsgáljuk, hogy melyik iparág járul hozzá a legnagyobb mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátásához, akkor meglepődve tapasztaljuk, hogy a rangsort a textilipar vezeti. Ha ebből indulunk ki, akkor női vezetőként magam is azt vallom, hogy sokkal inkább fenntartható divatot, újrahasznosított és újrahasznosítható alapanyagokból készült ruhákat szeretnék látni az üzletekben.
Személy szerint kifejezetten zavar a műanyag palackok mennyisége a mindennapokban és az, hogy az óceánok, vizek rengeteg olyan hulladékot visznek teherként, ami a mindennapi pazarló életmódunkból ered/származik. A PET újrahasznosítás Kína vs. Európa kérdésében van még kihívás, de bízom benne, hogy a DRS rendszerek bevezetése nem csak a begyűjtésben, hanem az újrahasznosításban is áttörést hoz majd. Kifejezetten komoly értéknek tartanám, ha kevesebb eldobott italos dobozt látnánk a környezetünkben.
-Nem várhatunk mindig arra, hogy csak a nagy cégek vállaljanak felelősséget, az embereknek is változtatniuk kell, ami lássuk be, nagyon nehéz. Pedig lehetne vízgépeket beépíteni a háztartásokba, amelyek ugyanolyan minőségű ivóvizet biztosítanak, mint a PET palackba és zsugorfóliába csomagolt tételek. Nem kell sok, mégsem tesszük meg.
Döntéshozói szinten az oktatás és fenntartható nevelés kérdését tartom a legfontosabb feladatnak. Ebben véleményem szerint komoly a lemaradás. Rengeteg szervezet, alapítvány foglalkozik a fenntartható oktatással, személetformálással, viszont megítélésem szerint ezen a fronton markánsabb akciótervekre van szükség.
(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2023 októberi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
