Ünnepélyes keretek között került sor Magyarország első zöldhidrogén üzemének átadására a Bükkábrányi Energiaparkban. A hivatalos próbaüzemét megkezdő létesítmény a helyi napelempark által termelt megújuló energiával állít elő hidrogént, ezzel nem csak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépést tesz az ország energiafüggetlensége felé is.
A Bükkábrányi Energiapark, amely hazánk egyik legnagyobb napelemparkja, 65 ezer polikristályos napelem segítségével több mint 22 MWp csúcsteljesítményre képes. A 32 hektáros területen elhelyezkedő park a Mátrai Erőmű egykori külszíni lignitbányájának rekultivációjával új életre kelt, és aktívan hozzájárul a fenntartható energiaforrások elterjedéséhez.
Az új zöldhidrogén üzem egy komplex elektrolizáló rendszer segítségével a napelempark által termelt villamosenergiát hidrogénné alakítja. Az üzem beindítását egy sikeres tesztelési fázis előzte meg, amelynek eredményei alapján most megkezdődhet a próbaüzem. Az esemény jelentőségét növeli, hogy ez az első ilyen típusú fejlesztés Magyarországon, és szorosan illeszkedik az ország 2021-ben meghirdetett nemzeti hidrogénstratégiájához.
A zöldhidrogén üzem létrehozásával a Bükkábrányi Energiapark és a Szegedi Tudományegyetem egy közös kísérleti projekt keretében a „power2gas” technológia ipari léptékű tesztelését valósítják meg. A többek közt uniós támogatással megvalósuló fejlesztés célja a napelempark által termelt felesleges energia hatékony felhasználása hidrogén előállítására, amelyet később különböző ipari és közlekedési célokra is fel lehet használni.
A termelési folyamat során az elektrolizáló a napelempark által termelt áramot felhasználva hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. Az így előállított hidrogént nyomásfokozás után palackokban tárolják, míg az oxigén a légkörbe kerül. Az előállított zöldhidrogén magas minősége lehetővé teszi annak gyógyászati és tudományos célú felhasználását is, de akár üzemanyagcellákban és földgázhoz keverve az energiatermelésben is alkalmazható. Bakos Imre, a Bükkábrányi Energiapark projektvezetője elmondta: „a közös konzorciumi projekt nem csak az alkalmazott termelési eljárás miatt egyedi, hanem azért is, mert a bükkábrányi 1 megawattos elektrolizáló kicsinyített modellje kerül a szegedi Science Parkba, ahol modellezhetők és fejleszthetők azok az algoritmusok, amelyek a napsütés ereje, az áram értékesíthetősége és a hálózati igények függvényében szabályozzák a hidrogéntermelést.”
További hírek a kategóriából
