• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Az intézményi résztevékenység során igénybe vett koncesszori alvállalkozók indokolt költségkerete – csökkenő finanszírozás mellett elvárt érdemi előrelépés?

Kiadói véleménycikk 2025.03.03 21:21
Hírek » Vélemény
2023. július 1-én indult hazánkban az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió. Az új országos hulladékgazdálkodási modell bevezetésének állami oldalról kommunikált legfontosabb indoka az volt, hogy a koncesszióval lehet biztosítani az egyes hulladékáramokra meghatározott uniós célértékek határidőre történő teljesítését. A körforgásos gazdaságra vonatkozó jogszabálycsomag elfogadásával, az EU tagjaként Magyarországnak is a települési hulladék újrafeldolgozására és újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó célértékeket, valamint a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket kell teljesítenie.

  Ezen célértékek teljesítésének alárendelve egyedülálló módon hazánkban az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson túl, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység keretében a hagyományosan a for profit magánszektorhoz tartozó, a klasszikus közszolgáltatáson kívül eső települési hulladékgazdálkodási, s a szelektíven gyűjtött EPR – kiterjesztett gyártói felelősségi – anyagáramokkal folytatott tevékenységeket is magában foglalja. A Koncesszor ezen intézményi feladatellátásokat kiterjedt alvállalkozói hálózat bevonásával látja el.

  A Koncesszor a tevékenységéért ellentételezésre jogosult, amely jórészt hatósági árazásból tevődik össze. A hatósági árakat, illetve az annak alapját képező díjakat a hatáskörrel rendelkező miniszter rendeletben határozza meg. A miniszter döntése az intézményi résztevékenység tekintetében a MEKH éves díjjavaslatain alapul, aminek az alapja a MEKH-nek a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeit meghatározó rendelete. Ha megvizsgáljuk az MEKH indokolt költségekkel kapcsolatos rendeleteit, akkor egy felettébb érdekes, s ellentmondásos problémát vehetünk észre, nevezetesen, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség alrendszerben az indokolt költségek 2023 óta folyamatosan csökkennek.

  A MEKH rendeletben a kiterjesztett gyártói felelősségi, EPR intézményi alrendszer 2024. évre vonatkozó indokolt költségét a 2023. évi, évesített vonatkozó indokolt költséghez képest mintegy 24 Mrd Ft-tal alacsonyabb mértékben határozta meg.  Miközben a rendszerben dolgozó szolgáltatók, koncesszori alvállalkozók költségei a 2024. évben a 2023. évhez képest kétségkívül nőttek, figyelembe véve elsősorban a 2023. évi kiugróan magas hazai inflációt (KSH szerint éves átlagban 17,6%), a munkabérek és az üzemanyagárak emelkedését.

Azt gondolnánk, hogy emiatt minden bizonnyal valamilyen pozitív korrekcióra kerül sor 2025-ben, azonban a számok mást mutatnak. A koncesszori alvállalkozók 2025. évre vonatkozó indokolt költségei mértékének megállapításáról szóló 14/2024. (XI. 29.) MEKH rendelet alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi alrendszerben 2024. évhez képest 2025-ben ismét 21,5 Mrd Ft-tal csökkent a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek mértéke (ez 10,85%-os csökkenés), emellett komoly csökkenés tapasztalható a gazdálkodó szervezetek intézményi alrendszerben is. A hivatkozottakkal kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy a Koncesszor a koncesszori alvállalkozók kiválasztása során igyekezett eleve piaci árazást kialakítani, ennek érdekében árlejtéses licitet alkalmazott, illetve a szerződéskötésekről informálisan rendelkezésre álló információk szerint a megállapodások ténylegesen sokszor még a licitek során kialakult legalacsonyabb áron alul történtek.

  A Koncesszor által működtetett koncesszori alvállalkozói rendszer teljesítménye egyelőre ismeretlen. Hivatalos (validált) gyűjtési, hasznosítási adatok nem állnak rendelkezésre 2023 és 2024 vonatkozásában. Mindazonáltal, ha megvizsgáljuk a hazánk jelentésein alapuló, Eurostat által közzétett adatokat, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy mind a települési hulladék újrafeldolgozása és hasznosítása, mind a csomagolási hulladék újrafeldolgozási aránya tekintetében komoly elmaradásban lehet hazánk, azaz az érintett anyagáramok gyűjtött mennyiségét és hasznosítási arányát nagyságrendekkel kellene növelni.

  Ezt támasztják alá azok a sajtóértesülések is, amelyek már 2023. év végén arról számoltak be, hogy a Kormány a hasznosítási célszámok teljesítésére halasztást, derogációt kért az Európai Uniótól – „2030-ra sem fogjuk elérni a 2025-ös célokat”, ilyen kommentet már 2023. év végén olvashattunk a médiában. Az esetleges halasztás kapcsán tájékoztatást kértünk az Energiaügyi Minisztériumtól, azonban lapzártánkig sajnos semmilyen választ nem kaptunk.

   Mi kellene a gyűjtött hulladékmennyiség és a hasznosítási arány növeléséhez? Semmiképpen nem csökkenő finanszírozás. Az inflációs hatások miatt a koncesszori alvállalkozók fajlagos költségei már 2023-ban meredeken emelkedtek. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a hulladékgazdálkodási teljesítmény növeléséhez olyan hulladékokat is be kell gyűjteni, melyeket megelőzően nem gyűjtöttek be, illetve olyan hulladékokat is fel kell dolgozni, melyek hasznosítása korábban pénzügyi megfontolások miatt nem történt meg. Alapvetésként kijelenthető, hogy a gyűjtés és feldolgozás mennyiségi és minőségi növeléséhez, ahhoz, hogy hazánk az EU-s célszámokat legalább halasztással el tudja érni, a koncesszori alvállalkozók indokolt költségkerete nem csökkenthető, az nem lehet alacsonyabb a tárgyévet megelőző évnél. Csökkenő finanszírozás mellett nem várható el érdemi mennyiségi és minőségi előrelépés. Éppen ellenkezőleg, a tervezetten gyűjtendő és hasznosításra kerülő hulladékmennyiség növelésével párhuzamosan a koncesszori alvállalkozók indokolt költségkeretét minden évben növelni szükséges!

(Az írás eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2025. februári lapszámában jelent meg nyomtatásban.)

 


Forrás: HOSZ.org

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
PR másként 1. - A fenntarthatatlan növekedés a civ...
Közzétéve 2023.06.28 17:48
A nagy cégek felelősségvállalása mellett az egyénn...
Közzétéve 2023.10.26 10:44
A “fenntartható” nem fenntartható: az ESG talpraál...
Közzétéve 2024.04.23 10:10
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      401
    • Környezetvédelem
      929
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      15
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. március-április
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.