Az ételek egyharmada a kukában végzi. A Nébih kimutatása szerint a magyarok fejenként évente 68 kiló élelmiszert dobnak ki. Mindannyiunk érdeke, hogy megállítsuk ezt az óriási pazarlást, vallja Bélavári Virág. A fiatal, csinos, rokonszenves lány egy olyan csapat tagja, amely sokat tesz az ételek megmentéséért: ő a Munch kommunikációs menedzsere. Angliában végezte az egyetemet, tanulmányai középpontjában a fenntartható fejlődés állt. Hazatérve pedig a gyakorlatban is hasznosíthatja, amit tanult. Egy feltörekvő vállalkozás Budapesten marketingmenedzsert keresett: a hirdetésükre jelentkezett.
Virág szerint: az ételpazarlás globális probléma, világszerte küzdeni kell ellene. Mielőtt azt hinnénk, hogy csak az a korosztály tanult meg takarékosan élni, amelynek tagjai megtapasztaltak háborút, válságot, ínséget, kiderül, ez is sztereotípia! A fiatalabb generáció tagjainak is elegük van a pazarlásból, egyre tudatosabban szeretnének élni, és ráadásul – a jelek szerint – ahhoz is van érzékük, tehetségük, hogy a technikai lehetőségek kiaknázásával ebbe bevonjanak másokat. Négy egyetemista fiatalember Magyarországon ennek jegyében startupot épített, ételmentő applikációt fejlesztett, amellyel rövid idő alatt nagy sikert aratott, egy tévéműsorban befektetőket, mentorokat szerzett, ismert és népszerű lett, díjakat zsebelt be… Mára pedig a fiúknak sikerült Magyarországon is trendivé tenniük az ételmentést, a környezettudatosságot.
Az ételmentő alkalmazás megalkotója: Wettstein Albert, Zwecker Bence, Zsoldos Botond és Perepelica Kirill. Mindannyian huszonévesek, mostanában fejezik be az egyetemet. Diákként – éhes egyetemistaként – igyekeztek minél egyszerűbben és olcsóbban megoldani a saját élelmezésüket: így döbbentek rá, hogy mennyi minőségi étel landol a kukában, ahelyett, hogy a fölösleget inkább olcsóbban értékesítenék. A huszonéves, helyes, okos fiatalemberek részben más országokban is működő módszerek, részben pedig a saját ötleteik alapján alakították ki a Munch nevű vállalkozást. Ennek lényege, hogy a különféle vendéglátóhelyeken – éttermekben, büfékben, kávézókban, pékségekben, cukrászdákban – az el nem adott, érintetlen adagokat megmentik a kidobástól. Kifogástalan ételekről van szó, amelyek fölöslegként jelentkeznek a napi kínálatban: másnap már nem lehetne eladni ezeket, de délután vagy este csökkentett áron még értékesíteni lehet. Mindenki jól jár: az éttermek, üzletek nem dobnak ki minőségi élelmiszert, a vevők – akik bejelentkeznek az oldalra, letöltik a Munch applikációját – minimum 40 százalékkal olcsóbban jutnak élelmiszerhez, a vállalkozás elindítói pedig jutalékot kapnak. Ráadásul mindez a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődést szolgálja! A Munch eredetileg angol szó: jelentése majszolni, de nálunk már magyarosan muncs-nak ejtik, és a vállalkozás az akciókat megannyi szójátékkal népszerűsíti.
– A Munch startup terve 2020 májusában jött létre, júniusban már elindult az applikáció, megjelentek az első munchok, én pedig augusztusban csatlakoztam. A négy alapító ugyanis kialakított egy csapatot, amelynek tagjaira a vállalkozás felfuttatásában támaszkodhat, hiszen folyamatos a pörgés, mindig új megoldásokon gondolkodunk – mesélte Virág. – Úgy érzem, hatalmas utat jártunk be. Végig kellett gondolnunk, mi is a szerepünk, a dolgunk az ételmentéssel. Alapvetően a környezettudatosságra törekszik ez a vállalkozás, de ahogy haladtunk előre, egyre világosabbá vált számunkra: a fenntarthatóságnak a környezettudatosság csak egy részhalmaza. Az ételmentésnek a környezetvédelem mellett van gazdasági és társadalmi vetülete is. Az ételek előállításának komoly az energiaigénye – ha az elkészült ételt nem dobjuk ki, hanem munchként hasznosul, az azt jelenti, hogy az ételhez szükséges erőforrásokat nem használták fel feleslegesen. A gazdasági haszon nyilvánvaló, hiszen hozzásegítjük az üzleteket, vendéglátóhelyeket, hogy a veszteségükből is tudjanak bevételt generálni. Például a menüt áruló éttermek gyakran már előre tudják, hogy aznap a kínálat bővítését szolgáló három menüből nagyjából hány adag marad meg egy átlagos napon: ezeket a munchokat fel is teszik, a felhasználók pedig máris foglalhatják, és a megadott időben érte mehetnek. A pékségek, cukrászdák inkább estefelé látják, mi marad meg, a munch náluk a zárás előtti órákban vehető át… Nekünk az is fontos, hogy a kidobástól megmentett élelemhez olyanokat is hozzájuttatunk, akik kifejezetten nélkülöznek, azaz nem jutnak elég ételhez – ez a muncholás társadalmi oldala.
Virág azt mondja, ők a kezdetektől próbálkoznak azzal, hogy a rászorulókat segítsék. Már 2020 novemberében bevezették a „jótevő munch” fogalmát, akciókat szerveztek a Máltai Szeretetszolgálattal közösen: a munch-felhasználók ennek révén meg tudtak hívni egy-egy hajléktalan embert egy adag ételre. Ez az akciósorozat sok tanulsággal szolgált, ennek alapján igyekeznek továbblépni. Így született meg az új kezdeményezés, a MunCharity, amelyet az Élelmiszerbankkal közösen alakítottak ki, és ezzel gördülékenyebben tudják majd a rászorulókat segíteni.
– Persze, úgy érezzük, a működésünkkel nemcsak a nélkülözőket támogatjuk, hanem az átlagembereket is, mégpedig azzal, így lehetőséget nyújtunk arra, hogy spóroljanak, olcsóbban jussanak hozzá kiváló minőségű ételekhez – teszi hozzá Virág, akitől azt is megtudtuk, az alkalmazás mindenekelőtt a fiatalok körében lett gyorsan népszerű, hiszen ők használják leginkább az internetet. Budapesten kívül ezért főleg az egyetemi városokban kezdtek terjeszkedni. Mindenütt kialakulnak a muncholók Facebook-csoportjai, és akad olyan város, ahol az üzletek efféle kedves üzeneteket is tesznek a csomagba: „Örülünk, hogy ételmentő lettél!” Ugyanakkor a fiatalabb családanyák körében is népszerű a muncholás. Ennek révén kevesebb időt vesz el tőlük a főzés, de mert olcsóbb az étel, kijönnek a kosztpénzből.
A muncholásban sokan azt szeretik, hogy a csomag tartalma meglepetés: előre nem lehet tudni, hogy a kínálatból mi marad meg. Akad, akit éppen ez motivál: így próbál ki újdonságokat, a megszokottól eltérő ízeket.
Bélavári Virág azt mondja, szerencse, hogy a kezdetektől együttműködő partnerük a Nébih: a hivatal kimutatása szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukába. A Munch csapata pedig azon dolgozik, hogy legalább a vendéglőkben, élelmiszerüzletekben fölöslegessé vált ételek megmeneküljenek. Eddig mintegy 250 üzlet, étterem lett a partnerük, és szeretnének terjeszkedni az országban, sőt, majd a kelet-közép-európai régióban is. Szilveszterre összeszámolták, hogy csak 2020-ban 5 tonna ételt mentettek meg. A közösségi médiában és a blogjukon az otthoni, megmaradt ételek hatékony felhasználásával kapcsolatban is jó ötleteket adnak: figyelmeztetnek, hogy a túlérett banán is kiválóan hasznosítható, és a kissé megszáradt kenyérnek sem kell a kukában végeznie. Az eltelt időszakban ők maguk is egyre tudatosabb környezetvédőkké váltak, tele vannak újabb tervekkel – Virág most éppen a weboldal megújításán dolgozik, ugyanis a Munch kapcsán a webdesignba is beletanult. Mondom, irigylésre méltó ember: megtalálta az álommelót.
(A cikk a Zöld Ipar Magazin 2021 júniusi számában jelent meg eredetileg.)
További hírek a kategóriából
