Ma Magyarországon minden nap több ezer megawattnyi áram importálására kényszerülünk, miközben a hazai szélenergia fejlesztések éppen tíz esztendeje stagnálnak.
„Magyarország (Németországhoz hasonlóan) sem ideológiai alapon választja az energiamixét, hanem hosszú távon is megtartani és fejleszteni tervezi az atomenergiát, kombinált ciklusú gázerőműveket épít, valamint megyünk tovább a fotovoltaikus, szélenergiás és energiatárolási projektjeinkkel is” – fogalmazott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára tavaly novemberben saját közösségi oldalán. Kissé részletszegény eligazítás ez még azután is, hogy az eltelt évtized első felében valójában kritizált mostohagyereknek tűnt a szélenergia a kormányzati kommunikációban. Mint azonban a sajtóban 2024 végén is megjelent, a szigor mintha enyhülne, s ennek markáns jelensége, hogy a kormány vállalta, legalább 1000 MW-ig növeli a ma még csak 330 MW-nyi hazai szeles kapacitást. A projektre jelentkező befektetőknek úgynevezett elfogadott MGT-t (műszaki, gazdasági tájékoztatót) kellett szerezniük, és vállalni, hogy 2029. december 31-ig csatlakoznak a leendő erőműveikkel a hazai hálózathoz - írta meg a Telex.
Idén január közepén az 1jövő podcast taglalta két Energiaklub-szakértővel az aktuális szélenergiás kérdéseket. Kéri András, a nonprofit szervezet ügyvezetőjét, valamint Magyar László megújuló energia projektek szakértőt egy reményteli új szélkorszak eljövetele kapcsán kérdezték a műsorban.
Az elmúlt tíz év forrásoldalon egy szemmel láthatóan új korszak az energiaellátásban világszerte - szögezték le a vendégek. Mind Kína, mind az USA igen komoly pénzeket fektet szél- és napenergia fejlesztésekbe. Zajlik mindeközben az elektrifikáció is: autóink, fűtési rendszereink mind nagyobb volumenben villamos energiából nyerik az utánpótlást. 2010-hez képest manapság nagyon más világ van mind a napenergia, mind a szélenergia tekintetében: míg akkor egy szélenergiás beruházás lényegében többe került, mint egy átlagos, fosszilis alapú fejlesztés (pl. gázerőmű, szénerőmű), ma ezeknél kb. 60 %-kal kevesebbe kerül egy szélerőmű létesítése. A napenergia kicsit később, a 2010-es évek közepén kezdett nagy térhódításba, s mára a beruházások legtöbbjét ez teszi ki.
Az IPCC-jelentések szerint az utolsó éveket éljük, amikor drasztikus kibocsátás-csökkentéssel még meg lehet akadályozni a bolygó klimatikus viszonyainak visszafordíthatatlan megváltozását - s mivel az energiatermelésből fakadó kibocsátások a legjelentősebbek, kétség nem férhet hozzá, hogy nagy szükség van a tiszta forrásokra.
A szélenergia sok esetben alternatívát nyújthat a napenergiának, kiegészítő eleme lehet egy energiarendszerben, mert pl. az éjszakai órában is használható. Ám a kézzelfogható igény ellenére idehaza 2010 óta nem írtak ki rá új tendert, az utolsó ilyen erőmű 2011-ben épült meg. Viszont míg akkoriban nem volt nagy biznisz a szélenergia, mára nemzetközileg is az lett - a technológia javulása, a piac szélesedése azzá tette.
A napenergia hazai felfutásával a szél körül is más szelek kezdtek fújni. A hazai energiamix hagyományok és az „elcsúfítja a magyar tájat” típusú ellenérvek leküzdéséhez kvázi paradigmaváltásra volt szükség. A szélenergia démonizálása a múlté - a megkérdezett lakosság körében biztosan nem az: Sopronkövesden a falu közösségi oldalának logójába is belefoglalták a turbinát és a falunapnak is helyszíne volt a létesítmény. Szélerőművel nem rendelkező települések vezetői is úgy nyilatkoztak, nem lennének kerékkötői ilyen beruházásnak, hiszen az erőművek iparűzési adót fizetnek helyben, ami egy kis falunak számottevő bevétellel is járhat.
Megvalósult szélenergia erőművekkel kiválthatnánk az importigény egy részét, csökkenthetnénk a hazai gázerőművek kihasználtságát.
Magyar László szerint jelenleg nagyon súlyos energiaproblémák vannak idehaza, az ellátásbiztonság veszélyeztetett. Noha a kormány az elmúlt 15 évben a napenergiás piacot fejlesztette, a többi szempontból elvesztegette az időt. Paks 2 egyelőre egy gödör rengeteg pénzért, erőmű sosem lesz belőle, fogalmazott a szakember. Kelet-Európáról pedig éppen 2025 elején derült ki, hogy az energiapiac korántsem annyira ideális, valójában különbségek vannak a lokális piacok között.
Milyen jelenleg az engedélyeztetési háttér? A különféle engedélyek fontosak és relevánsak, jegyezték meg a szakértők, tovább az EU egyik elvárása, hogy a tagországok jelöljenek ki olyan területeket is, ahol rövidebb eljárás után telepíthetőek szélerőművek. Az elmúlt évtizedekben a fejlődésből Magyarország sajnos kimaradt, ám a korábban telepített, tengeri jellegű szélturbinák nem hoznak rossz számokat. Ráadásul a szegmensben még mindig van technológiai potenciál.
A szélerőművek társadalmi beágyazottságához az energiatudatosság fejlődésére is szükség van, mondta el Kéri András. A tájékoztatás, a tévhitek eloszlatása fontos: az Energiaklub készített egy műszeres mérést egy hazai szélturbina tövében a zajhatásról, de a kísérletnek nem lett releváns eredménye, a szél ugyanis elnyomta a turbina működési hangját.
További hírek a kategóriából
