Világszerte a megtermelt élelmiszer 30 százaléka megy tökéletesen veszendőbe, miközben az egyenlőtlen elosztás következtében a fejlődő országok több millió lakosát éhínség sújtja. Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) nevű szervezet élelmezésügyekben illetékes igazgatója nemrég Budapesten erről is beszélt előadásában.

A koronavírus-járvány okozta válság ellenére is van még elég élelmiszer, ám hosszabb távon a sérülékeny országokban komoly éhínség alakulhat ki, ha a fejlett országok nem figyelnek a nehéz helyzetben lévő térségekben élőkre – mondta el többek között a Zhvg-nek Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) nevű szervezet élelmezésügyekben illetékes igazgatója.

A Budapesten egy témába vágó konferencián beszélő szakember szerint vannak már működtethető megoldások világszerte, csak széles körben kellene ezeket alkalmazni.

-A termelés, a tárolás, a felhasználás és a fogyasztás során rengeteg olyan lépés megtehető, amellyel pénzügyi megtakarítást és hatékonyságbeli eredményeket lehet elérni. A termelés és az aratás utáni időszakban elsősorban a tárolás területén lehet javítani a helyzetet, míg a szállításban azzal lehet előre lépni, ha az egész folyamatban szavatolják a hűtőkapacitások meglétét. Az élelmiszeripar ugyan már elég hatékony, de itt is rengeteg lehetőség van még újabb megtakarításokra – hangsúlyozta az interjúban.

Ami a fogyasztói oldalt illeti, ott is nagy a felelősség, éppen itt mutatkoznak az igazán komoly kihívások: az ételkiszállításban, az éttermekben, illetve a családoknál.

-Ami jól működhet az éttermekben, az az adagméret-menedzsment, hogy csak annyi étel jusson az asztalokra, amennyi tényleg elfogy. S már az étlap megszerkesztése során gondolni kell arra, hogy miképpen lehet hasznosítani a maradékot. Ami pedig az egyéni fogyasztókat illeti, ott a legjobb eredményt azzal lehet elérni, ha növeljük az emberek tudatosságát.