Akadozik a műanyag-újrahasznosítás Magyarországon – erre hívja fel a figyelmet a Greenpeace szemétszobra. A Nagy Halba hétvégén Siófokon dobálhatta be mindenki a szemetét, hétfőn pedig egész nap a budapesti Deák téren látható az installáció. Ám csak olyan műanyag hulladékot lehet a halba dobni, amelyeket a mai magyar gyakorlat szerint várhatóan újra is fognak hasznosítani. A műanyag szemét jelentős része ugyanis sajnos továbbra is hulladékégetőben, vagy -lerakóban, vagy legrosszabb esetben a környezetben végzi.
Még ha szelektív gyűjtőbe is rakják, a PET-palackokon és a polietilén fóliából készült zacskókon kívül sok műanyag hulladék a jelenlegi alacsony olajárak miatt gyakran nem lesz anyagában újrahasznosítva. A valódi megoldást a műanyagválságra ezért a hulladék keletkezésének megelőzése jelenti, mint például a betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítése. A Greenpeace arra szólítja fel a kormányt, hogy legalább az erre a célra beszedett termékdíjat fordítsa környezetvédelmi célokra: elsősorban a megelőzést célzó beruházásokra, valamint a gyűjtési hatékonyság és az újrahasznosítás növelésére.
Egy újrahasznosítható műanyag hulladékot elnyelő hatalmas pontyot állított ki a Greenpeace Magyarország, hogy így hívja fel a figyelmet arra, hogy hónapok óta akadozik Magyarországon a műanyag hulladék feldolgozása. A Nagy Halba a hétvégén a Siófoki Nagystrand látogatói dobálhatták bele a feldolgozható műanyag hulladékukat, hétfőn 10:00-tól 20:30-ig pedig a budapesti Deák téren látható.
Jelentősen visszaesett az újrafeldolgozott műanyag iránti kereslet sok műanyagtípus esetén Magyarországon, ezért a hulladékfeldolgozó cégeknek sem éri meg átvenni a kommunális műanyag hulladékot. Ez alól kivételt képeznek a PET-palackok és az ahhoz tartozó kupakok, valamint a polietilén fóliából készült anyagok. A válságnak több oka van: a feldolgozó cégeknek nyújtott állami támogatás hiánya, a kőolaj rekordalacsony ára, és az, hogy még a begyűjtött szelektív műanyag hulladék is nagy arányban szennyezett.
Ma Magyarországon évi kb. 80 milliárd forintnyi termékdíj folyik be a központi költségvetésbe, amelyből többek között a hulladékfeldolgozó ipart kellene támogatni olyankor, amikor a piaci árak ingadozása miatt ez a tevékenység éppen nem rentábilis. Hiszen a hulladékfeldolgozás, mint minden piaci tevékenység, nagyban függ a világpiaci trendektől. Ez a gyakorlatban egy pályázati rendszert jelent, amelyet jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) működtet, ám a Greenpeace információi szerint az ITM még a 2019-es pénzeket sem fizette ki a cégeknek, és nem írta ki a 2020-as pályázatokat sem, ezzel a működésképtelenség szélére sodorva a feldolgozó cégeket. Ráadásul a kormány ezzel cserben hagyja azt a több millió embert is, aki lelkiismeretesen szelektíven gyűjti a hulladékot, hogy így tegyen egy tisztább környezetért.
További hírek a kategóriából
