Hivatalosan tavaly ősszel indult a rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása, amelynek egyik célja olyan rezervátumok kialakítsa, ahová sikeresen telepíthetnek vissza állatokat abból a közel 600 egyedből, amit a 2004 óta működő Rákosivipera-védelmi Központban gondoznak.
A rákosi vipera – annak ellenére, hogy az elmúlt 25 év erőfeszítései eredményeként állományait sikerült stabilizálni – még mindig nagyon ritka fajnak számít hazánkban. A környezeti hatásokra, az élőhely adottságaira, az időjárási körülményekre rendkívül érzékeny, ezért védelme nagy szakértelmet és odafigyelést kíván.
Bár egykor ez a viperafaj ugyanis megtalálható volt Pest, Gödöllő, Fót, Ócsa, Sári, Mántelek, Örkény és Felsőbabád, környékén, és a Duna-Tisza közének más területein is, napjainkban kirándulóként biztosan nem futunk majd össze ezzel a viperafajjal.
-A rákosi vipera élőhelyei olyan lakott területektől távol eső, védett és fokozottan védett természetvédelmi területek, melyre az ott gazdálkodókon és a természetvédelmi szakembereken kívül más nem nagyon merészkedik, illetve sok esetben a belépés engedélyhez kötött. Így szinte kizárt az esélye, hogy egy kiránduló vagy lakó találkozzon az állattal. A rákosi vipera egyébként félénk, rejtőzködő életmódú kígyó, még a szakemberek számára sem könnyű a felkutatása annak ellenére, hogy ők pontos ismeretekkel rendelkeznek a hüllő területi előfordulásáról, aktivitásáról, viselkedésmintázatáról - mondta el ezzel kapcsolatban a portálnak Halpern Bálint, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, aki a rákosi vipera LIFE projekt vezetője.
További hírek a kategóriából
