Immár öt esztendeje annak, hogy kirobbant Amerikában a dízel-, vagy emissziós botrány, ami aztán az autóiparban világméretű válság okozója lett. Történt pedig mindez azért, mert a környezetvédelmi előírásokkal nem tudtak lépést tartani a gyártók a fejlesztésekkel, és megpróbálták hamis adatokkal eladhatóvá tenni a termékeiket. Komoly esély van arra, hogy ezt a világméretű problémát most egy magyar társaság, a Clindi csapata (Nyíri Károly, Pillmann László és Gerendás Szabolcs) oldja meg egy csapásra szabadalmukkal.
A találmányt már meg is mutatták nemzetközi színtéren is januárban, a MatchFest-en, a Sands Expo Kongresszusi központban Las Vegasban, amely a CES, a világ egyik legnagyobb innovációs fórumának berkein belül működik. A tízéves szakmai tapasztalattal rendelkező társaság a dízelmotoroknál kialakuló, részecskeszűrő eltömődésének megakadályozására keresett megoldást. A fejlesztések során a részecskeszűrő telítettségének csökkenésén kívül sikerült elérniük a károsanyag-kibocsátás csökkenését is az égés tökéletesebbé tételével, ezáltal csökkent a fogyasztás, és a motorok alacsonyabb fordulatszámon is képesek voltak leadni a fajlagos teljesítményüket. A kísérletek és a tesztek később bizonyították, hogy a találmány alkalmazható az összes belsőégésű motortípusra, a hibrideket is beleértve. 2015-ben elkezdődött a szabadalmi bejegyzés, és jelen pillanatban az európai szabadalmi bejegyzés van folyamatban. Az eddigi vizsgálatok minden esetben elismerték az eljárás újdonságtartalmát.
Laborkörülmények között biztosították a reprodukálhatóság elemi követelményeit egy kalibrált, görgős fékpadon, ugyancsak kalibrált gázelemző készülékkel végezték a méréseket. A teszteket Mezei Tibor mestertanár, a Gödöllői Szent István Egyetem dékáni kabinetigazgatója végezte munkatársaival a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának járműtechnikai tanszékén.
Azt tesztelték, hogy a találmány nélkül milyen jellemzői, emissziója van a gépkocsinak, és ha beszerelik, ezek a jellemzők hogyan változnak. Az autó rengeteget jár alapjáraton a városi közlekedésben, így az alapjárati emisszió egy fontos paraméter, ennélfogva ez volt az egyik, amit mértek. Emellett a városi maximumon, ötven kilométer per órás sebességen, majd kilencven kilométer per óránál, országúti körülmények között, illetve autópálya-tempónál, százharminc kilométer per óránál. Ford Focus, 2005-ös évjáratú, Euro 4-es környezetvédelmi besorolású, amely 170 000 kilométeres futásteljesítménynél tartott, illetve egy 2 literes dízel Wolksvagen Passat, 2016-os évjáratú, Euro 6-os besorolással, 179 ezer kilométeres futásteljesítménnyel.
A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A szénhidrogén-kibocsátás 38, a nitrogén-oxid-kibocsátás 65, a szén-monoxid-kibocsátás 43 százalékkal csökkent a beszerelt találmánnyal. Szkeptikusak voltak, és ismételt méréseket is végeztek, de az ismételt mérések is hasonló eredményeket hoztak. Mégpedig azt, hogy városi körülmények között, amikor sokat üzemel alapjáraton a gépjármű, a kibocsátott emisszió közel a felére csökken az eszközzel. Ötven kilométer per órás sebességnél ez a csökkenés szerényebb, de így is 9 és 18 százalék között mozgott. Kilencven kilométer per órásnál érdekes eltéréseket tapasztaltak a kibocsátásban. Az el nem égett szénhidrogén kétharmadával csökkent, ám a nitrogén-oxidokban alig volt változás (4%), a szén-monoxid viszont drasztikusan, mintegy 87 százalékkal csökkent. Autópálya-tempónál a szénhidrogének 30 százalékot meghaladó mértékben, a nitrogén-oxidban és a szén-monoxidban is 9 százalék körüli értéket mértek. Az eddigi eredmények a benzines autóra értendők. A dízelautónál kiderült, még az Euro 6-os motor kibocsátását is képes befolyásolni a szabadalom. Az el nem égett szénhidrogénből és szén-monoxidból nullára esett a kibocsátás, illetve a mérhető kibocsátott nitrogén-oxid közel kilencven százalékkal csökkent, és 80 százalékkal a füstölés. Ötven kilométeres sebességnél a NO több mint 30 százalékkal csökkent, a füstölés pedig nullára. Kilencven kilométeres sebességnél a szénhidrogén 80, a NO 49 százalékkal csökkent, a füstölés nullára esett. Autópálya-tempónál a szénhidrogén 75, a NO 65 százalékkal csökkent, és a füstölés is a felére esett. A legnagyobb meglepetést az okozta a mérésnél, hogy ilyen erőteljes emissziócsökkenés mellett radikális nyomatéknövekedést rögzítettek.
A Clindi beszerelése nem igényel semmilyen változtatást a jármű gyári konstrukcióján és a vezérlést végző szoftverén. Az optimalizálást végző egységet kell csak beszerelni típusonként eltérő módon (10-15 perc), amely nem módosítja a motor eredendő szerkezetét. Új és akár 10-15 éves járművekbe is beépíthető utólagosan. A beszerelés után azonnal tapasztalható a motor halkulása és a nyomaték növekedése részterhelésnél.
Az eddig elért eredmények kivonata: A motor emissziója megváltozik azonnal a beszerelés után. A THC (Total Hidro Carbon) és a CO mennyisége csökken akár 20-70 százalék közötti értékkel, valamint az égés koromtartalma is csökken. További fejlesztésekkel jelentős NOx-csökkenés is elérhető el. A versenysportoknál 5-10 százalék a teljesítmény-növekedés maximumra húzott motorok estében is. Növekvő nyomatéktartomány, a motor alacsonyabb fordulaton is képes nagyobb erőt kifejteni. Normál felhasználásban mintegy 5-10 százalék fogyasztáscsökkenés részterhelésnél, a tökéletesebb égés következtében csökken a károsanyag-kibocsátás a járművekben, a motor működése halkabb, járása egyenletesebbé válik. Részecskeszűrő és vagy katalizátor esetén a koromlerakódás csökken, az eltömődés megszűnik. A találmány felhasználásával működő motor paramétereinek változásával az alap rezonancia és a motorban fellépő mechanikai súrlódás csökken, a motor élettartama nő. A motorvezérlés belső ciklusos frissülésével folyamatosan javulnak a működési paraméterek, nő az alacsonyabb fordulatszámon leadott teljesítmény, javulnak fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek (ez típusonként 200-300 km hatótáv alatt valósul meg).
Abba hátborzongató belegondolni is, hogy a termék még folyamatos fejlesztés alatt van. Ráadásul újrahasznosított anyagból tervezik a gyártást.
(Az írás eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020. áprilisi számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
