• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Még zöldebb városok Hollandiában – a Green City Challenge

Bohák Enikő 2022.03.11 10:22
Hírek » Finanszírozás

A városi életkörnyezet minőségével kapcsolatban a zöld és zöldebb a legtrendibb varázsszavak, nemcsak az urbanizált környezet élővilága, hanem az ember fizikai és mentális egészsége szempontjából is. Ha okosan fejlesztik a zöldterületeket, mérhetően javul a nyári hőhullámokkal összefüggésbe hozható halálozás, a stressz-szint és a munkában, tanulásban való produktivitás is. A járvány óta a lakókörnyék sportolási lehetőségei is felértékelődtek, de más világproblémák, mint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a biológiai sokféleség megőrzése is sok-sok zöldet kívánnak.

A holland települések évek óta készülnek a környezetvédelmi törvény változására, amely 2022 júliusában lép hatályba. A korábbi rendezési tervek szerepét a környezeti tervek veszik át, hosszabb távra pedig a környezeti vízió kialakításán dolgoznak a szakemberek. Nem is jöhetett volna jobbkor a 2021-re hirdetett holland Groene Stad Challenge[i], azaz a Zöld Város Kihívás. A kampány ugyanis a települések zöldterületeire fókuszálva a meglévő állapot értékelésével és a további fejlesztési lehetőségekkel segíti az önkormányzatok klímaadaptációs törekvéseit, sok más pozitív hozadékával együtt. Kezdeményezői Lodewijk Hoekstra tévés kertész és az NL Greenlabel tanúsítási rendszer alapítója, és Joeri Meliefste, a Sweco mérnökiroda tanácsadója. Piaci szereplőként egyrészt a kormányzat figyelmét szerették volna felhívni, másrészt az önkormányzatokat bátorítani a megmérettetésre, bevonzani a szakmai és közigazgatási szerveket, és továbbgondolni a teendőket az eredményhirdetést követően.

A két szakember az objektív képet nyújtó, mérhető és összehasonlítható indikátorokat, valamint a fejlesztések tanúsításának módszertanát hozta magával.  Mesterséges intelligencia segítségével elérhető adatelemzések, műhold- és légi felvételek, a nagyléptékű topográfiai adatok alapnyilvántartása (BGT[ii]) és a legújabb központi statisztikai (CBS[iii]) adatok alapján végzik az állapotfelmérést, és fogalmazzák meg a továbbfejlesztési lehetőségeket minden egyes városrészre vonatkozóan, még a magánterületek zöldítésére is. Ezeket a technikákat és a mélytanulás (deep learning) útján összeállított teljesítményindikátorokat (KPI, Key Performance Indicator) először a svéd HUGSI.green (Husqvarna Urban Green Space Index) alkalmazta. 

A HUGSI első projektje 2019-ben a dél-afrikai Durban volt, ahol a zöldfelület nagyságát és arányát, ezen belül a faborítást és a füves területeket, a növényzet egészségi állapotát és az egy főre jutó adatokat jelenítették meg. A rákövetkező évben a világ 155 nagyvárosára, így például Budapestre vagy Amszterdamra vonatkozóan is közzétették nemcsak a hat teljesítményindikátort, hanem a 2018–2020 közötti fejlődést is, ráadásul a weboldal a többi várossal való összehasonlítást is lehetővé teszi.

A 2021-es Groene Stad Challenge a HUGSI-val együttműködve ezt a felületet használja a holland városok kiértékeléséhez,és ez az oka annak, hogy a honlap világtérképén jelenleg megjelenített, regisztrált települések csaknem fele Hollandiában van. A kihívással 103 önkormányzat 551 települése, 50 város és 501 község, ezen belül 3523 kerület szerepel a maga 5 639 335 lakosával, ami az ország majdnem egyharmadát fedi le.

A kihívás nyerteseit 2022. január 24-én hirdették ki, a teljes lista a HUGSI honlapjáról elérhető[iv]. A legzöldebb falu Bloemendaal, a nyertes város pedig meglepetésre Rijswijk lett: mindkét település Hollandia legzsúfoltabb régiójához, a Randstadhoz tartozik, és különösen Rijswijk szempontjából érdekes, hogy az óriási lakáshiány miatt, a jelenlegi 27 ezer háztartás mellé még 10 ezer újat tudjanak építeni úgy, hogy a zöld környezet érdekei ne sérüljenek. Öt település a legégetőbb fejlődnivaló kapcsán kapott ösztönző díjat, Doetinchem, Zeist és Zwijndrecht pedig különdíjat, az egy-egy mutatóban történt kimagasló értékekért.

Az elemzés eredménye öt kulcsindikátor és a zöldítési potenciál hét különféle szempontból. Az indikátorok alatt elsősorban a zöld-, kék- és szürke (azaz a növényzet, vízfelület és beépített) területek nagyságát és arányát, a fák, bokrok és lágyszárúak szintjét és az NDVI-t (Normalized Difference Vegetation Index) kell érteni, ezt a növényzet vízellátottságára vonatkozó adatok alapján adják meg. A zöldítési potenciál nemcsak a zöld-verseny szempontjából érdekes, hiszen valamennyi mutató a városi klímaadaptáció, a biodiverzitás vagy a lakossági jóllét növekedéséhez kapcsolódik. Ide tartoznak az extra fásítás, a zöldtetők, a felesleges szilárd burkolatok, a zöld közösségi terek, valamint a légifotók alapján a magánkertek fejlesztési lehetőségei is. Ezek alapján az önkormányzatok akár célzott lakossági pályázatot hirdethetnek a felesleges burkolatok felszámolására vagy a zöldtetők népszerűsítésére. Mindkettő hozzájárul a városi csapadékvíz-hálózat terhelésének mérsékléséhez, amely főleg a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékok esetén érezhető.

Az elemzést az NL Greenlabel, a Sweco és a Husqvarna végzik, de az év során számos partnerségi megállapodás született olyan zöldterület-gondozási egyesületekkel, amelyek szakmai javaslataikkal a városi parkosításban nyújtanak inspirációt és tesznek javaslatokat az autóparkolók zöldtető-teraszaitól kezdve a „szedd magad-ösvényekig”[v], ahol az iskolából, munkából hazamenők bogyókat, szelídgesztenyét vagy pár szem körtét szedhetnek.

A Koninklijke Vereniging van Hoveniers és Groenvoorzieners[vi], azaz a kertészet és parkosítás egyesülete) egy 366 oldalas kézikönyvet[vii] adott ki az élhető közösségi területekről, amely a helyi gazdaság érdekeire is kitér, például az energiaköltségek csökkentésére is, ahogy az árnyékos fák a belterek és járművek légkondicionálásának mértékét enyhítik.

A gyűjtemény csupa tudományos kutatáson alapuló módszert mutat be a hőmérsékletre, csapadékra és más környezeti tényezőkre, például a zajártalom csökkentésére is. A közlekedésben talán a körforgalmak parkosítása a legkézenfekvőbb, de ennél merészebb példákat is bemutatnak. Ilyen a Moreelsebrug Utrecht, a központi vasúti megálló gyalogos- és kerékpáros hídja, amelyre fákat is ültettek. Az Amszterdami Olimpiai Stadion mögötti, egykor elhagyatott területből varázsolt Amsterdam Park Schinkeleilanden is szép példája a városi rekreációs és az ökológiai összekötő kapocs-funkciónak. 

A városi természet nyújtotta nyugalomra könnyű rászokni, de még jobb, ha a kertészkedést, komposztálást, növénygondozást együtt csináljuk. Tavaly indult az Amszterdam Ijburg kerületében a SET&Buurt Community Gardens[viii] közösségépítő permakultúrás kezdeményezés, ami teljes egészében az ott élők igényéből és kreativitásából gyúródott össze. A magány gyógyítására, az emberek természettel való kapcsolatára és a multikulturális lakosság igényeire is odafigyeltek. A magas ágyások és a pihenőhelyek mind önkéntes munkában valósultak meg. A kert egyik megálmodója és alapítója Mester Dóra Djamila szociológus, közösségi kertész így foglalja össze az élményeit: „A kertünk a Covid első hulláma idején mozdult nagyot előre. Még holland léptékkel mérve is új kísérlet; hogyan lehet közterületen egyrészt a zöldfelületet a permakultúra logikája alapján átalakítani, mindenki számára hozzáférhető gyümölcsössel, zöldségkerttel és virágokkal beültetni, másrészt hogyan tudjuk, mint kerületben élők, a fenntartást hosszú távon is átvenni az önkormányzattól. Ezen kívül kiemelt célunk, hogy minél többen használják a kertet; nemcsak több generációt, kultúrát szólítanánk meg, hanem a kert funkcióinak kialakításával azokat is, akik történetesen nem szeretnek kertészkedni, de szívesen üldögélnek a padokon, hozzák a gyerekeiket a játszótérre, ülnek le itt a kollégákkal dolgozni. Igazából nagyon egyszerű a logika: a közterületet a köz számára sokoldalúan és zölden hozzáférhetővé tenni. És ami kulcsmomentum: hogy az itt élők és a kertet használók magukénak érezhessék magát a helyet és mindazt, ami itt történik. A nagyváros sajátossága, hogy emberek jönnek-mennek, ahogy a munkájuk, lehetőségeik mozgatják őket, emiatt nem alakul ki kötődés a hellyel, ahol élnek. Két kulcsszavunk van: grounding (leföldelni, a földdel kapcsolatba lépni) és belonging (az összetartozás) érzését megteremteni. Ezzel szeretnénk a városi izoláció, a végtelen fogyasztás mint örömforrás, a felgyorsult életmóddal szemben aktív alternatívát teremteni, és hosszú távon a fenntartható fejlődésért egy alapvetően egyszerű és örömteli módon tenni.”

A zöld projektek megvalósításához a Wageningen University & Research is számos tudományos támpontot nyújt. Az alábbi hét területen részletesebb elemzések is elérhetők:

1.A zöldterületek csökkentik az elöntések kockázatát. A klímaváltozással a záporok gyakorisága és intenzitása is nő, így fontos, hogy csökkenjenek a feleslegesen burkolt felületek, és ezáltal a talajba több víz tudjon közvetlenül beszivárogni.

  1. A zöldterület hűsítő hatású a nyári hőségben, és ez még a halálozási statisztikákban is meglátszik. A 2003. és 2006. évi meleg nyarakon például 1000-rel, illetve 2200-zal többen haltak meg, mint az átlagos nyarakon.
  2. A zöld környezet hozzájárul a fizikai jólléthez és a mentális egészséghez – a halálozási adatokon túl, különösen a szegényebb városrészeken van ennek nagy jelentősége, hogy az ott élőknek van-e hova kiugrani sportolni, mozogni a szabadban.
  3. Hozzájárul a társadalmi összetartozás érzéséhez – jó, ha van hol összefutni a szomszédokkal, ahol kapcsolatokat építhetünk és segíthetjük egymást.
  4. 5. A zöld vonzza a cégeket – külön téma az iparterületek parkosítása, főleg ha a dolgozók hangulatára, például az ebédszüneti sétákra vagy az ablakból való kilátásra gondolunk. Bár Hollandiában szinte mindenhol van vízpart, az iparcsarnokok és logisztikai központok szürkesége és a kamionforgalom miatt itt is sok zöldterületre van szükség.
  5. Zöldterület és a biodiverzitás. Ha a parkokban a virágos lágyszárúak és a fák mellett a cserjeszintet is kellő gondossággal alakítják ki, akkor nemcsak a sirályokkal és galambokkal találkozhatunk a városban, hanem megjelennek az énekesmadarak, a lepkék és a sünök is.
  6. Nő az ingatlanok értéke. Korábbi kutatásokból az látszik, hogy az ingatlanok értékét a vízre való kilátás 15%-kal, a nyílt kilátás 10%-kal, amíg a kisebb-nagyobb parkok 5-6%-kal növelték.

[i]https://groenestadchallenge.nl/

[ii]https://www.digitaleoverheid.nl/overzicht-van-alle-onderwerpen/stelsel-van-basisregistraties/10-basisregistraties/bgt/

[iii]https://www.cbs.nl/en-gb

[iv]https://hugsi.green/groenestadchallenge/

[v]https://plukroute.nl/

[vi]https://www.vhg.org/default.aspx

[vii]https://onlinetouch.nl/vhg/vhg---handleiding-de-levende-openbare-ruimte?html=true#/0/

[viii]https://www.facebook.com/people/SETBuurt-Community-Gardens/100064028083755


Forrás: Zöld Ipar Magazin

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Felújításra váró hazai erőművi kapacitások
Közzétéve 2016.08.15 11:32
Mi akadályozza az intelligens városok elterjedését...
Közzétéve 2016.08.17 14:03
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      422
    • Megújuló energia
      358
    • Környezetvédelem
      896
    • Finanszírozás
      152
    • Szemléletformálás
      604
    • Események, rendezvények
      71
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      25
    • Oktatás, képzés
      13
    • Pályázati felhívások
      32
    • Innováció
      4
    • Sajtóközlemények
      3
  • Aktuális lapszám

    2023. január
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.