Kiterjedt, ismétlődő erdőtüzek az USA-ban, várható fokozódó nyári aszály Európában - a klímaforgatókönyvek alakulása napjainkban akár be is jósolható. A Klímapolitikai Intézet publikációiban már évek óta foglalkozik a klímaadaptációval, iskolai programjaikban is hangsúlyt tesznek erre a témakörre. Dr. Kovács Erik vezető kutatót a 2025 eleji globális klímahelyzetről és az év végén várható újabb klímacsúccsal kapcsolatos várakozásairól is kérdeztük.
-2025 rosszul indult a tengerentúlon: a közvéleményt napokig sokkolta a Los Angelesi hatalmas erdőtüzek és a keletkezett károk látványa. Magyarországról hogy látszik mindez: a világ egyes pontjain tényleg lőporos hordón ülnek? Rálegyinthetünk-e a szánakozás múló attitűdjén túl azzal, hogy messze van tőlünk, nem a mi tragédiánk?
-Los Angeles környéke semmiben sem hasonlítható össze Közép-Európával, viszont van egy közös pont: ott is az emberi felelőtlenség okozza az erdőtüzeket. Minél több turista van, minél nagyobb az urbanizáció, minél nagyobb területet hasítunk ki a természetből, annál nagyobb az esély a tüzek gyors terjedésének. Az erdő- és bozóttüzek 85 %-át az ember váltja ki, a terjedésükhöz valóban hozzájárul az időjárás, illetve tágabban az éghajlatváltozás is, mivel egyre több a száraz időszak, a talaj és a növényzet mind jobban ki van száradva a mediterrán jellegű területeken (Kalifornia egyes részei is ilyenek).
-Ám ha van 3-4 tipikus standard tényező (meleg nyarak, száraz talaj, stb.) és az emberi hanyagság tekintetében sem várhatunk változást, akkor mégis hogyan lehetne ezeket az eseményeket megelőzni?
-Az edukáció nagyon fontos ezen a területen is. Meg kell tanítani az embereket, hogy nem gyújtunk fel kukákat, mert annak ez lesz az eredménye. Az oktatásban ez nálunk például jelen van,a környezetismeret órákon ezeket jól megtanítják a diákoknak, ennek is köszönhetően Magyarországon például csökkenő tendenciát mutat az ember által kiváltott tűzesetek száma. Az infrastruktúra-fejlesztés is nagyon sokat számít, hogy hány víztározót építünk, mennyi támogatást adunk a tűzoltóságoknak, mekkora területen telepítünk öntözőberendezés-rendszereket és így tovább. Kivédeni viszont nem lehet a tüzeket, egyre nagyobb problémát fognak okozni, főképp a mediterrán hegyvidéki területeken élők számára.
-Ha a kivédést elvetjük, akkor marad az, hogy megpróbálunk okulni ezekből a tragikus esetekből. Ön szerint mit tanulhatunk meg belőlük?
-Például, hogy a víztározókat karban kell tartani. Fejleszteni kell, innovációra van szükség a tűzoltóságoknál - hozzá teszem, ebben Európában jobbak vagyunk, mind az ellátottságban, mind a szabályozásban jobbak vagyunk, mint az Egyesült Államok, ahol sorban faragják le az idevágó tételeket a költségvetésekből. Fontos, hogy nálunk is egyre szárazabb, melegebb nyarak lesznek - nem csak az európai mediterrán térségben, Magyarországon is -, így egyre jobban növekszik majd a kockázata az emberi hanyagság okozta erdő- és bozóttüzek gyors terjedésének. Visszatérve az edukációra, mi eddig és a jövőben is foglalkozunk ezzel a témával, általános iskolás szinttől az egyetemistákig rendszeresen tartunk ilyen előadásokat a fenntarthatósági témaheteken . Az eseményeinken az erdőtüzek kérdéskörét részletesen ki szoktuk elemezni. Ezt a témát az intézetünknél kifejezetten a szívünkön viseljük, mert azt látjuk, óriási problémát jelent manapság, nem lehet eleget beszélni róla.
-A kérdések születésekor jelentette be éppen a frissen hivatalba iktatott amerikai elnök, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből - nem az első alkalommal. Ön hogyan értékeli ezt a lépést?
-Trump valóban az első elnöki ciklusában is kiléptette az USA-t az párizsi egyezményből, de ma a kilépésig még hosszú a folyamat. Maga a bejelentés nem ért váratlanul, köztudott, hogy az amerikai elnök nem ért egyet a párizsi klímaegyezményben foglaltakkal. Különösen azzal nem, hogy az USA-tól sokkal több támogatást várnak el a fejlődő országok részére, mint pl. Kínától, amely a mai napig fejlődő országként van besorolva az 1992-es éghajlat változási egyezmény szerint. Az USA-ban az elmúlt időszakban (kivéve a pandémia idejét) nem történt szignifikáns előrelépés a hosszú távú klímapolitikai célok szempontjából. Történelmi szempontból, tágabb értelemben az USA az egyik leginkább felelős az éghajlat megváltozásáért, viszont az egyik olyan ország, amely a legkevesebb ellentételezést teszi be a „kalapba”, miközben az egyik legnagyobb kibocsátó, a globális érték 28-30 %-ért felelős. Az egyébként ambiciózus klímapolitikai célokkal működő Európai Unió jelentős csökkentést tudott elérni (az EU 2013-2023. között 32 %-os, hazánk 31,6 %-os mérséklődést), az összes kibocsátás 7 %-ért felelősen. Úgyhogy az Uniónak jelentősen át kellene gondolnia a klímapolitikai céljait és a párizsi egyezményt is - láthatóan túl gyorsan szeretné teljesíteni a mitigációs céljait, ám ez lassítja a gazdaságot. Meg kell tartani az eredeti célokat, de lassabban, fokozatosabban teljesíteni azokat. A nagyobb hangsúlynak az energiabiztonságon, a különböző ágazatok (pl. mezőgazdaság, turisztika) sérülékenységének ellentételezésén kellene lennie. Ha az EU továbbra is a mitigációt tartja fókuszban, jelentősen le fog szakadni az USA-tól, Kínától, illetve most már Indiától is.
-A klímavészhelyzet után újabban a klímadaptáció kezdi uralni a közvéleményt. Miért olyan fontos ez és milyen intézkedéseket hoz magával?
- A Klímapolitikai Intézet 2021 óta tartja napirenden a klímaadaptációt, amely rövid- és középtávon (ellentétben a hosszú távon ható mitigációval) sokkal hamarabb bekövetkező kárenyhítést eredményez. A Nemzeti Energia- és Klímatervben levő ambiciózus terveket végre meg kell valósítani a gyakorlatban. Gondoljunk például az európai mezőgazdaságra: megjelentek új precíziós eszközök, felgyorsult az új fajták nemesítése, egyre gyorsabban jelennek meg a fajtaváltások és így tovább. Az európai és a magyarországi mezőgazdaság napjainkban forradalmi fejlődésen megy át - mi lettünk mára a legnagyobb közép-európai kivitermesztők, megjelentek nálunk a mediterrán szőlőfajták, nagyon jó minőségben termelünk narancsot, citromot, fügét, datolyát, a Kiskunságon és a Balaton-felvidéken sikeresen termesztenek a gazdák olívabogyót… Aztán ott vannak a városok, az urbanizált területek. Egyre több kisváros, község hoz létre magának víztározót, önkormányzatok közötti összefogásban és így oldják meg a száraz időszakban a települések vízellátását. Igaz, rövid és középtávon az adaptáció költséges, viszont az egyetlen lehetőség arra, hogy a klímaváltozásból a lehető legkisebb veszteséggel kerüljünk ki. Sőt, egyes ágazatok (pl. a turizmus) akár még nyereséget is elkönyvelhetnek így.
-2025 végén Brazíliában rendezik meg a klímacsúcsot - Ön milyen, ott megszülető eredményekkel lenne elégedett?
-Most már szeretném, ha kicsit Európára is koncentrálnánk a COP-rendezvényeken, az éghajlatváltozás ugyanis nálunk is érzékelhető a kontinensen. Szerintem az lenne a legjobb, ha a párizsi klímaegyezményt átgondolnák a felek - meg kell tartani a célokat és az alapjává kell tenni az adaptációt. Egy szigorú célkitűzésnek örülnék, amelyben a nagy országok is ambiciózus vállalásokat tennének. Ez szép álom, de már az is eredmény lenne, a párizsi egyezményt megreformálhatnánk.
További hírek a kategóriából
