A gyakorlatban a cégek nem csökkentik a műanyagtermelésüket az ígéreteik ellenére – állítja Simon Gergely, a Greenpeace környezetkémikus szakértője. Joe Biden megválasztásától előrelépést vár a globális hulladékpolitikában, és reméli, hogy mihamarabb életbe lép a hazai betétdíjról szóló törvény.
– Szeptemberben petíciót indított a Greenpeace annak érdekében, hogy legyen betétdíj és 100 százalékos hasznosítás az italcsomagolásokra, valamint hogy legyenek előírva kötelező újtöltési arányok. Eddig 28 ezren írták alá.
– Nagy a társadalmi támogatottsága a kezdeményezésnek, erre vonatkozóan csináltunk egy közvélemény-kutatást is; 85 százaléka a lakosoknak támogatta, hogy a PET-palackok legyenek betétdíjasak. 86 százalékuk pedig azt, hogy alkossanak meg kötelezően betartandó előírásokat az újratölthetőségükre.
–November környékén a kormány azt javasolta, hogy legyenek visszaválthatók a PET-palackok. Tehát van hasonlóság az elképzelésekben.
– Egy törvényt terjesztettek be a parlament elé, amit el is fogadtak; arról szólt, hogy a PET-palackok, alumínium dobozok legyenek kötelezően visszaválthatók. De nem újratöltési, hanem újrahasznosítási céllal – a kettő nem ugyanaz. Továbbá a petíciónk egyik része arra vonatkozik, hogy a csomagolások legyenek száz százalékban újrahasznosítottak. Magyarországon az újrahasznosítási arány borzasztóan alacsony; 20-30 százalék a műanyag és az alumínium esetében, pedig az utóbbi, ha normálisan készül, akkor 7-8 alkalommal is újrahasznosítható.
– Emellett a törvénybe beleraktak egyéb dolgokat, így a hulladékszektor államosítását is. Ezért Áder János köztársasági elnök elküldte alkotmányossági normakontrollra; a tervezetet az Alkotmánybíróság elkaszálta. Így a törvényt, annak ellenére, hogy a parlament már elfogadta, újra be kell majd nyújtani. Csak ezt követően tudják majd kormányrendeletben szabályozni, hogy pontosan mikortól és mire lesz betétdíj. Az jogszabály kiegészítő szövegéből egyébként az derült ki, hogy 2023 nyarától tervezik…
– Tehát csak megy az idő, miközben Magyarországon jelentős lemaradással bír ezen a területen uniós átlagban.
– A harmadik legrosszabbak vagyunk műanyag újrahasznosításában. A hulladékgazdálkodási rendszer hiányosságán túl ezért a lakosok is felelősek. A felmérések szerint szinte mindenki azt mondja, hogy szelektíven gyűjt, de a gyakorlatban ezt nem teszik meg az állampolgárok. Ha az alumínium vagy a PET bekerülne a szelektív kukákba, akkor szinte biztosan újrahasznosítanák, de ez sem valósul meg. Az utcai szelektív gyűjtésre nincs lehetőség, pedig az alumínium dobozokat, PET-palackokat gyakran az utcán használják az emberek. A gyűjtési rendszer nem elég hatékony, ezért kell megreformálni, mert nagyon messze vagyunk attól az uniós célkitűzéstől, amely szerint 90 százalék feletti lesz a PET-újrahasznosítás aránya.
– Az Európai Unió (EU) betiltotta a műanyaghulladék exportját, Kína pedig a szilárd hulladék importját.
– És egyre több ország hoz hasonló döntéseket. A Bázeli Egyezményt kiegészítették; a műanyagra vonatkozóan jelentős korlátozások léptek életbe. Az aláíró országoknak most már joguk van visszautasítani más országok műanyag szemetét. Ettől függetlenül még egy csomó államba lehet műanyagot exportálni, ha azt az adott ország akarja, de minden ilyet jóvá kell hagyatni. Ez megnehezíti, hogy a fejlődő országokra öntsék a hulladékot. Nyilván jó lenne, ha a magyar jogszabályt is elfogadnák már.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2021. februári számában jelent meg. Teljes terjedelmében elolvasható a magazin digitális verziójában, előfizetéssel, vagy a lapszám megvásárlásával IDE KATTINTVA.)
További hírek a kategóriából
