Péntekenként látom a kis svájci faluban, hogy a szemétszállítás kérdésében sem izgatják magukat különösebben a Trélexben élő emberek. Itt mindig, minden olyan hétköznapian békés. Szinte már unalmas. Még a ház elé kitett szemét is a zsákokban marad. Nem cincálja, nem szaggatja szét senki, nem keres abban egyetlen hajléktalan ember sem semmit. Nem, nem azért, mintha Svájcban nem lennének hajléktalanok, hanem azért, mert jól tudják, hogy a "zsákos szemétben" az égő kerek világon semmi nincs, ami bármire használható, vagy bárki által elfogyasztható lenne.
Svájcban a szelektív hulladékgyűjtés nem valamiféle úri hóbort, vagy zöld ideológiától túlfűtött önkéntesek reménytelen mozgalma, hanem egészen pőre pénzügyi kérdés. Aki nem válogat, az fizet. És egy bankár országban mindenki ért a pénzből. Ami zsebre megy, az fontos.
Zsák a lelke mindennek
Horribilis összegbe kerül a háztartási hulladék szabvány zacskója. Márpedig a svájci kukások csak ebben hajlandók elvinni a szemetet. Ebből 10 darab, 35 literes zacskó 39 svájci frankba kerül, ami durván 16 ezer forint. Ezért aztán minden svájci gondosan kiválogatja a szemétből a gyerek pelenkáját, a rothadó krumpli héját, a tejes flakont, a boros üveget, a kipancsolt tusfürdő műanyag flakonját, hogy a drága zsákba minél kevesebb szemét kerüljön. Látszólag a zsák a lelke mindennek. De a pontos könyvelés másik oldala is stimmel.
A szelektált szemét elhelyezése nem okoz gondot. Az utcákon, a vasútállomáson, de még a vonatokon is vannak szelektív hulladékgyűjtők. Általában nem is kell külön elslattyogni a szelektív gyűjtőhöz, ezt akár munkába menet a vonatra várva is meg lehet oldani. Nem csak az üvegeknek, flakonoknak, papír és fémhulladéknak van külön gyűjtőhelye. A komposztnak valót, a zöldségek, gyümölcsök maradékát a barna kukák várják.
Nem csak a természet jár jól, ha gondosan válogatunk
Jó szándék és akarat, mondhatni nagyfokú tudatosság itt is kell a társadalmi együttműködéshez. A települések pedáns tisztasága csak konszenzus alapján valósulhat csak meg. Bár vannak, akik azt mondják, már Svájc sem a régi, az utcákon bőségesen lehet találni csikkeket, széllel szálldogáló könnyű és nem lebomló műanyagzacskókat, sőt, elhajított üvegeket is. E sorok írója az egyik vasútállomáson gondosan bedugaszolt, félig telt boros üveget is látott. Lám, itt is vannak jószívű emberek, akik gondolnak szomjas embertársaikra - viccelődhetnénk, de valószínűleg csak annyi történt, hogy egy bulizós társaság tagjai nem szálltak fel piával a kezükben a vonatra. Mondjuk, összerókázott vagonokat sem látni, s a megállókat sem használják piszoárnak.
Nyilván Svájcban is hordaná a szél a szemetet, ha az emberek nem figyelnének oda, s gondatlanul csurig töltenék a tárolót. Vaud kantonban azt láttam, a kukák mindegyike zsákkal bélelt és gondosan, időben begyűjtik azokat. Nem tornyosulnak egymásra a különböző típusú szemetek, nem borulnak fel a kukák és nincsenek az utcákon szeméthegyek. Ahogy csikkekkel sem gyújtják fel a tárolókat. Mondhatni izgalommentes itt az élet abból a szempontból is, hogy a kuka funkciója a szemét tárolása és felhevült futballszurkolók sem építenek belőle barikádot, s a másik drukker tábor vagy a rendőrök felé sem hajigálják a kukákat, ahogy nálunk szokták gyöngébb meccsek után. A hulladék elhelyezése Svájcban össztársadalmi ügy. Minap a kezem ügyébe került egy szórólap, fontos felhívással a szemét szétválogatásának mikéntjéről. Azt írják, hogy mindannyiunk részvételére szükség van ahhoz, hogy a település szemetét gondosan szétválogassuk, s hogy a szelektált hulladék eljusson a rendeltetési helyére. Nem csak a természet jár jól – olvasom, de az önkormányzatunknak is sokat spórolunk, ha követjük az utasításokat.
Mi kerülhet a komposztba?
A kantonokban önkormányzati depók gondoskodnak arról, hogy a háztartásban feleslegessé vált hulladék ne az erdők szélére vagy a folyók partjára kerüljön. A szemétlerakók egyben újrahasznosító központok is. Itt Vaud kantonban három önkormányzat fogott össze, hogy megoldja a szemét elhelyezését. Gingins, Chéserex és Trélex tisztaságának és közösségének megőrzésére jött létre az a telep, amely kizárólag a magántulajdonosok és magánszemély birtokosok számára kínálja adójukért cserébe a kulturált szemétkezelést. A három önkormányzat lakosainak Ginginsbe, a Chiblins útra kell eljuttatniuk a szétválogatott hulladékaikat a meghatározott időpontokban. Ide céges vagy professzionális tevékenységből származó szemét elhelyezése tilos. Hétfőn, szerdán és pénteken 15-19 óra között, szombaton pedig reggel 9-től délután 4-ig lehet vinni mindent, ami hulladék, kivéve pár dolgot, ami nem tartozik a „szelektív hulladék" kategóriájába. A taxatív felsorolás ugyan segíti az eligazodást a szemét típusai között, de ha bárkinek kétségei vannak, az a telep felügyelőjéhez fordulhat tanácsért az eldöntendő kérdésekben. Örök kérdés a komposzt. Vajon minden szerves hulladék mehet a komposztba? Svájcban precízen felsorolják, hogy jöhetnek a gallyak, a levágott pázsit, a falevél, minden lebomló zöld hulladék, De tilos a zacskó, a tároló anyag, s állati tetemek sem kerülhetnek a komposztba.
Itthon alig beszélünk róla, csak suttyomban kiöntjük az árokparton
Az üveghulladék kiválogatása tiszta sor, de itt a palackokat színes és átlátszó üvegre kell válogatni, s a dugók és a rekeszek már másik gyűjtőbe kerülnek. A porcelánt, a tükröket, az épület ablakok üvegeit az inert szemetesekbe kell helyezni - írják a svájci kistérségi tájékoztatóban és az ember ilyenkor a lexikon után nyúl: ugyan mi is az inert szemét tároló? Itthon, nem igen hallunk erről, mert a magyar önkormányzatoknak nincs hetente négyszer nyitva tartó szemét újrahasznosító központjuk. Így Magyarországon az inert hulladékból kerül a legtöbb szemét a természetbe. Az inert hulladék a legnagyobb mennyiségben előforduló hulladéktípus a világon, ami a legtöbb esetben épületek bontása alkalmával keletkezik. Svájcban az inertbe kell betenni a törött tükröt és nem a boros üvegekhez. Az inert tárolóba jöhet még a beton, a föld, a tiszta cement, kő, tégla, üveggyapot, satöbbi. Nálunk a jogszabályi definíció szerint (a 213/2001. XI. 14. Kormányrendelet) „az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson” számít inertnek, ami megegyezik a szó jelentésével is: minden tehát, ami nem oldódó, nem bomló, az adott környezetével kémiai reakcióba nem lépő elem. Magyarul tömören: sitt. Ezt nem öntik ki Svájcban a „susnyákosban” és az árokparton, hogy csúfítsa a környezetet.
Valójában kincsesbánya
Egyes vélemények szerint egy-egy ilyen újrahasznosító telepen az ember kincsekre bukkanhat. Más kérdés, megengedik-e az itt dolgozók, hogy az emberek ne csak bevigyenek felesleges dolgokat, hanem el is hozzanak onnan bármit? A papír, a karton, a műanyag és PET palackok és alumínium sörös dobozok mellett ugyanis a háztartási selejtezés is jöhet a telepre, beleértve minden megunt, felesleges dolgot, fémhulladékot. De megint itt a figyelem felhívás: a motorokból ki kell üríteni az olajat és a benzint, mielőtt a telepre vinnénk. Az anyagra szétválogatást itt tényleg szó szerint értik: ha alumíniumba csomagolt terméket vásárolunk, de a csomagolás egy része műanyag, vagy papír, akkor sem ide, sem oda nem helyezhetjük már el. Közlekedési eszközeink kimustrált akkumulátorait sem helyezhetjük el egy svájci újrahasznosító telepen, ezeket vissza kell küldeni-vinni a forgalmazónak.
A szemléletformálás, tudatosítás Svájcban egészen kiskorban kezdődik, az aktivitás pedig fontos része a rendszernek: a Magyarországon is ismert szelektív gyűjtőszigetek itt is léteznek – igaz, nem minden településen -, így a svájciak olcsóbban is megúszhatják a hulladékkezelést, amennyiben elballagnak és a felesleges ruhákat, üvegeket és műanyagdolgokat ezekbe a konténerekbe dobálják be.
További hírek a kategóriából
