Lapunk több hónapja próbál válaszokat kapni az illetékes minisztériumtól az ágazatot feszítő hulladékgazdálkodási kérdésekre, de mindeddig nem jártunk sikerrel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyes elképzeléseiről kérdeztük a szakma és a társult, érintett szervezetek prominenseit – sajnálatunkra minisztériumtól ezúttal sem érkeztek válaszok…
- Az önök szervezetével történt-e hivatalos egyeztetés az ITM hulladékgazdálkodási javaslatcsomagjáról?
- Önök mit ismernek az ITM elképzeléseiből?
- Mi az általános véleményük a kérdéskörről, és hogyan értékelik az ITM elképzeléseit?
Bencs Attila, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, a MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság elnöke, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség elnöke, valamint Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára:
- A MGYOSZ és érintett szakmai szövetségei (CSAOSZ, KSZGYSZ, HOSZ, FÉSZ stb.) 2020-ban az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól nem kaptak szakmai egyeztetésre – az évtizedek során kialakult gyakorlat szerint – jogszabálytervezeteket. A kormány tanácsadó szerve, az Országos Környezetvédelmi Tanács is csak „Az illegális hulladéklerakás felszámolásáról” szóló tervezetet kapta meg, továbbiakat nem.
Nagy Miklós
- Az ITM elképzeléseinek egyes részleteiről két, augusztusban megtartott online konferencia keretében hallhattunk egyes elemeket, azonban nem hallhattuk a kormány koncepcióját az EU körforgásos gazdaság intézkedéscsomagjának átültetéséhez kapcsolódó olyan lényegi elemeiről, mint a hulladékgazdálkodás szereplőinek feladat- és felelősség-megosztása, az EPR-rendszer működési modellje, vagy a differenciált hulladékgazdálkodási célok meghatározása. Az online formában megtartott konferenciák számunkra időtakarékosak és még így is hasznosak voltak, abból a szempontból is, hogy kiderült, a felkért külső szakértők – akik talán a tervezetek kidolgozásában is részt vettek – nem feltétlenül úgy gondolkodnak, ahogy az interneten terjedő írásokat mi értelmeztük. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyes elképzeléseket kormányzati szinten sem egyeztettek. Kiemelten kell említeni itt a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának határozott elutasító álláspontját a Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala elképzeléséről.
- Egy: A hulladékgazdálkodási tevékenységek kizárólagos állami hatáskörbe vonásáról szóló javaslat az államosításnak példátlan módja az EU-n belül, és a javasolt formában semmilyen garanciát nem ad a célok teljesítéséhez. Különösen indokolatlan az államosítás kiterjesztése a jelenleg piaci alapon jól működő ipari-kereskedelmi hulladékokra: felesleges és számos eu-s és hazai jogszabályt sért. Erre vonatkozóan részletes elemzést készíttettünk, és az érintett szakmai szövetségekkel való egyeztetés után eljuttattuk az érintett minisztériumoknak.
Kettő: A Nemzeti Körforgásos Gazdaság Hivatalának felállítása véleményünk szerint feleslegesen növeli a hulladékgazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó állami hierarchiát, a javasolt felügyeleti díj mértéke túlzott, és kétszeres adóztatást okoz a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozások esetében, ugyanazon tevékenységnél.
Három: A kötelező visszaváltási rendszerrel kapcsolatban ismereteink szerint jelenleg az EU-országok csak mintegy egyharmada alkalmaz ilyen megoldást. Üzemeltetésük bonyolult és költséges, pénzügyileg pedig csak addig fenntartható, amíg alacsony a visszaváltási arány és magas a hulladék ára. A rendszertől nem lehet és nem szabad csodákat várni. Az idei OGYHT 70 ezer tonna kibocsátás mellett 23 ezer tonna PET hasznosítással számol. Amennyiben itt a visszaváltási rendszer bevezetése után 100%-os visszagyűjtés valósulna meg – amire Európában nincs példa –, akkor sem érnénk el a 340 ezer tonna műanyag csomagolásnál az 50%-os hasznosítási arányt, azaz más, hatékony eszköz bevezetésére is szükség van. Az eredményesség nem a visszaváltó automatákon múlik, hanem az emberek motiváltságán és hozzáállásán. Belgiumban nincs visszaváltási rendszer, mégis Európa legjobb recycling eredményét produkálják (83,8% EUROSTAT), jobbat, mint a betétdíjas Németország (69,9%).
Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója:
- Még semmilyen érintett szövegszerű tervezetet az ITM-től nem kaptunk, hivatalosan nem láttunk. Mi többször felajánlottuk a segítségünket, illetve jeleztük az együttműködési szándékunkat, majd az ITM irányába egy, a sajtóban megjelent előterjesztés tervezete kapcsán jeleztük az aggályainkat. Ezt követően az előterjesztés aktuális, időközben már módosított tervezetének a megküldése nélkül felkérés érkezett, hogy fejtsük ki a sajtón keresztül nyilvánosan rendelkezésünkre álló tervezettel kapcsolatos részletes álláspontunkat.
- Sajtóértesülések szerint az ITM általánosan, a for profit magánszektorra kiterjedően a hulladékgazdálkodási tevékenységeket (kivétel a kezelési tevékenységek közül a hasznosítást) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységeként szabályozná, majd az ártalmatlanítás kivételével az államosított tevékenységek ellátását koncesszió keretében megyei és/vagy regionális területi osztásban pályázattal, illetve pályáztatás nélkül kiválasztott koncesszor társaságokra bízna.
A hulladék, valamint a for profit hulladékgazdálkodási magánszektor államosítására, majd koncesszió keretében a koncesszor társaságoknak a közszolgáltatás mellett monopóliumként történő biztosítására gazdasági megfontolásokból kerülne sor, abból a célból, hogy a rezsicsökkentett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat plusz állami támogatás nélkül fent tudják tartani. Az ITM közben elismeri, hogy „az ipari hulladékok esetében a szelektív gyűjtés, a másodlagos nyersanyagok feldolgozási és felhasználási aránya megfelelő, a háztartási hulladékszektor azonban továbbra is kihívásokkal küzd”.
Borosnyay Zoltán
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szektor gazdaságosan történő működésének az akadályai állami beavatkozásként a rezsicsökkentésben, illetve a közszolgáltatási feladatellátás államosításában, majd centralizációjában, továbbá a lakosságtól származó, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék, valamint a költségvetési intézmények elkülönítetten gyűjtött települési hulladékának a közszolgáltatási monopólium alá sorolásában keresendőek. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás „rentábilissá tétele” érdekében ezen valódi problémaforrásokat kellene kezelnie a jogalkotónak, s nem a megelőző állami beavatkozások negatív eredményeit kellene további, most már általánosan az egész szektorra kiterjedő állami beavatkozással prognosztizálhatóan tovább mélyíteni. A 2020. 07. 14. napján kelt részletes észrevételezésünkben az ITM és más, érintett minisztérium részére a sajtóból ismert tervezettel szembeni gazdasági, hulladékgazdálkodási szakmai, környezetvédelmi és jogi érveket fejtettük ki, valamint mérlegelni kértük a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rentábilis működésének biztosítása érdekében megtett javaslatainkat.
- Az ITM-től származó információk alapján egy új, országos hatáskörű, s dekoncentrált szervekkel is rendelkező hulladékgazdálkodási hatóságot szeretnének felállítani. A tervezett óriási mértékű hatósági központosítással nem értünk egyet. Hulladékgazdálkodás területén a központosítások negatív eredményeket hoztak, s most még hatósági vonalon is grandiózus centralizációt terveznek. Egyetértünk dr. György Istvánnal, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárával, aki szerint a meglévő környezetvédelmi hatóságokat kellene „pénzzel és paripával ellátni”. A körforgásos gazdaságra történő átálláshoz nem egy újabb átszervezésre, s egy új, költségesen működő állami csúcsszerv létrehozására van szükség.
Szövetségünk vendégként, hozzászólási jog nélkül kapott meghívást a 2020. 08. 07. napján az ITM által megszervezett, „A hazai visszaváltási rendszer megvalósítása az érdekképviseleti szervek szemszögéből” című online konferenciára. Az online eseményen hivatalosan először hallottunk a műanyag, üveg, fém, s társított italcsomagolások tervezett visszaváltási rendszeréről, amelynek keretében az automata, vagy kézi berendezéssel ellátott forgalmazási egységeknél, s visszaváltási pontokon összegyűjtött hulladékot csak és kizárólag a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók vehetnék át, s szállíthatnák a kezelő s újrahasznosító üzemekbe. A megismert elképzelés sajnálatos módon piackizáró, a hazai települési hulladékgazdálkodás hatékonyságát csökkentve és a magánszférához tartozó piaci szereplők jogait versenyellenesen csorbítva a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási monopóliumot mesterségesen növelné. A koncepció nem veszi figyelembe az érintett hulladékok gyűjtésének piacszabályait, illetve a többi között a kereskedelmi egységeknél és a vendéglátóhelyeken folytatott jól működő piaci hulladékgazdálkodási tevékenységet, emellett azt sem, hogy a közszolgáltatók nincsenek felkészülve a feladatellátásra.
A rendszer kialakítása nem jelenti azt, hogy a kereskedelmi, forgalmazási helyeknek a közszolgáltatók ügynökeként kellene eljárnia. Az eu-s célértékek teljesíthetősége miatt a visszaváltási rendszer kapcsán is eleve adja magát az 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes, az országban működő magán-hulladékgyűjtő és hasznosító telepek, s eszközpark nyújtotta gyűjtési logisztika kiaknázása. Ezzel országos területi lefedettség mellett a hulladékgazdálkodási magánszektor megfelelő telepeket, feldolgozási és szállítási kapacitásokat és szakembergárdát tud a feladatellátásba bevonni, így részben nem kellene egy teljesen új, párhuzamos hálózatot kialakítani, többlet-költségvetési forrásokat allokálni a hulladék visszagyűjtésének a fejlesztésére. A partnerség jegyében a hulladékgazdálkodási magánszektor rendelkezésre áll az új visszaváltási rendszer kialakításához.
Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója, valamint Markó Csaba, a KSZGYSZ szakmai igazgatója:
- Röviden válaszolva: nem. Azonban – mivel a KSZGYSZ az Országos Környezetvédelmi Tanács munkaadói oldalának egyik képviselője – az OKT-nak állásfoglalásra megküldött előterjesztés tervezeteket megismerhetjük, és a tanács egységes, a munkaadói, a tudományos és a civil oldalak közös véleményét tükröző álláspontjához szövetségünk javaslataival is hozzájárulunk. Sajnos a legutóbbi, az „egyes hulladékgazdálkodási ágazati intézkedésekről” szóló előterjesztés az OKT-hoz sem jutott el. Mindenesetre a nyilvánosságra került előterjesztésről 3 munkacsoport-ülést is tartottunk, amelyeken 30-40 meghatározó piaci szereplővel, közszolgáltatóval, nemzetközi hulladékgazdálkodási szakértővel alakítottuk ki közös véleményünket és javaslatainkat, amelyeket megküldtünk az ITM-nek is.
- Az Országgyűlésnek, az OKT-nak és az EU Bizottságnak notifikációra megküldött tervezetekből igyekszünk tájékozódni. Figyeljük az ITM honlapján megjelenő sajtótájékoztatókat és a kormányzati honlapon megjelenő közleményeket. Ezek alapján négy alaptörekvést vélünk felfedezni:
- a hulladékgazdálkodás teljes egészének állami kézbe vétele és központosított irányítása és szervezése;
- a rezsicsökkentett szemétdíjak megőrzése, egyúttal a közszolgáltatás ráfizetésének megszüntetése;
- a hulladékelhagyás szigorú szankciókkal történő büntetése;
- az egyszer használatos termékek korlátozása tiltással és/vagy visszaváltási kötelezettséggel.
Hankó Gergely
- A tisztán szakmai célkitűzések – így közszolgáltatás hatékonyságának növelése, a hulladékelhagyás felszámolása, a hulladékok elkülönített összegyűjtésének és újrafeldolgozásának fokozása – egyértelműen előremutatóak, a hulladékgazdálkodási vállalkozások ebben érdekeltek, és évtizedek óta ezért dolgoznak. A probléma az eszközök és a módszerek megválasztásából adódik. Az államosítás és a hulladékgazdálkodás egy (vagy néhány) kézbe adása e vállalkozások létét teszi bizonytalanná, tapasztalataik és szakértelmük veszendőbe megy, megszűnik a piaci versenyből adódó, fejlesztéseket ösztönző hajtóerő. A koncepció nem a szennyező fizet elvre, nem a hulladéktermelők és a termékeket gyártók felelősségére, és nem a megvalósításban való érdekeltségük megteremtésére épít, hanem egy új, drága, a környezetvédelmi hatóságról leválasztott jogérvényesítő, szankcionáló hatósággal és az eszközök és erőforrások központi újraelosztásával, a vállalkozások bevételeinek további megadóztatásával gondolja megoldani a hulladékgazdálkodás összes jelen problémáját és jövőbeli feladatait.
Markó Csaba
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag szakértője:
- Nem történt ilyen egyeztetés velünk, pedig tagjai vagyunk az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, amely szervnek hivatalból meg kéne kapni minden ilyen előterjesztést – de oda sem érkezett még meg a javaslat. Mi többször kerestük az ITM-et, ám az új vezetés nem válaszolt nekünk.
- Az elképzelésekből csak annyit ismerünk, ami a sajtóban megjelent: hogy betétdíjat kívánnak bevezetni a PET-re és az alu italosdobozra, esetleg üvegre, az újrahasznosítás arányának növelése érdekében.
- Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata fontos lépés az újrahasznosítás növelésének érdekében. A Greenpeace álláspontja szerint azonban ennél jóval többre van szükség ahhoz, hogy véget vessünk az erőforrás-pazarlásnak, és megfékezzük a klíma- és ökológiai válságot. Elengedhetetlen a többször használatos, újratölthető italcsomagolások elterjedése, amellyel az újrahasznosítás helyett az újrahasználatot ösztönözzük. Ez az uniós hulladékhierarchiában is előkelőbb helyen szerepel.
A Greenpeace Magyarország a visszaváltható, újratölthető palackok, üvegek újbóli bevezetését követeli a magyar kormánytól. A használat után pár perc alatt szemétbe kerülő PET-palackok és más egyszer használatos italos csomagolóanyagok helyett a kormánynak törvényileg köteleznie kell a gyártókat és forgalmazókat, hogy:
- minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re;
- az italcsomagolások legalább 70%-a legyen újratölthető legkésőbb 2026-ra.
Ennek érdekében egy petíciót is indítottunk, az akciónkat követően, amit pár nap alatt közel 10 ezer ember alá is írt.
Simon Gergely
Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke:
- Sajnálatos módon az utóbbi években a Humusz Szövetséget nem keresik fel közvetlenül környezetvédelmi, ill. hulladékgazdálkodási kérdésekben történő egyeztetés céljából. Jómagam civil delegáltként tagja vagyok az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, így van rálátásom különböző előterjesztésekre, azonban az is többször megesik, hogy az OKT-hoz sem jutnak el javaslatcsomagok. Ebből kifolyólag sok esetben mi is csak a sajtón keresztül értesülünk. Ez azért is sajnálatos, mert a 25 éves Humusz nemcsak a lakosságot képviseli, hanem hazai és nemzetközi kapcsolatai révén szakmai kérdésekben is tudná az éppen illetékes minisztérium munkáját segíteni, ahogy ez a múltban is többször is sikerült.
Urbán Csilla
- Az új hivatal felállításáról a tanácson keresztül értesültünk, ez az illegális hulladéklerakás felszámolásával, továbbá a körforgásos gazdasági modellre való átállással kapcsolatba hozható hazai törvények, kormányrendeletek felülvizsgálatát, módosítási javaslatait tartalmazta. Azonban tavasszal egy hónapon belül 3 környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kérdéseket érintő tervezetet kaptunk, így nehéz egy egységes álláspontot leszűrni, és erre érdemben reflektálni. A sajtóból hallottunk az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerének bevezetéséről, valamint a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerré alakításáról, ismereteink így eléggé korlátozottak.
- A hazai hulladékgazdálkodási rendszer több sebből vérzik, nem gondoljuk, hogy egy újabb hivatal felállítása ezen érdemben fog segíteni. Az illegális hulladéklerakás problémájának megoldásához nem szükséges egy újabb szerv, a megfelelő eszközök jelenleg is rendelkezésre állnának. A kötelező visszaváltási rendszer ötletét természetesen támogatjuk, hiszen már a kezdetektől fogva figyelemmel kísérjük a betétdíjas rendszer szomorú hanyatlását, és próbáljuk a lakosságot is buzdítani a visszaváltható csomagolások használatára. Azonban az ördög mindig a részletekben rejlik, ezért is tartanánk fontosnak a szakmai egyeztetést, hogy valóban környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is a legjobb módon kerüljön kialakításra a kötelező visszaváltási rendszer. Általánosságban elmondható, hogy nagyon messze vagyunk a kötelező hulladékos eu-s célszámok teljesítésétől, arról nem is beszélve, hogy a hulladékmegelőzés, a hierarchia legmagasabb foka, sehol nem jelenik meg, ez természetesen hulladékgazdálkodáson is túlmutató kérdés. Jó lenne egy olyan átfogó stratégiát látni (esetleg a 2020 utáni időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv?), amely hosszú távon a hulladékcsökkentést és környezetbarát megoldásokat priorizálja a csővégi technológiák helyett.