Rotterdamban már az 1950-es években tudatosodott a lakosság körében az erősen iparosodott város rendkívül egészségtelen levegőminőségének problémája. Az ezt követő évtizedekben a légszennyező anyagok, különösen a tüzelési eredetű kén-dioxid kibocsátásának és a közlekedésből származó szén-monoxid és szénhidrogén emissziók csökkentésére került sor, és azóta számottevő minőségi javulást sikerült elérni. Rotterdam térségében az ipari balesetek megelőzésén és a kibocsátás javításán túl a közlekedést is korlátozták, mérőhálózatot hoztak létre, végül a Rajna-torkolat térségét csak 1988-ban oldották fel a „helyreállítási terület” címke alól.
Azóta Hollandia levegőjében már csak a nitrogén-oxid (NOx) koncentrációja kedvezőtlenebb az európai viszonyokhoz képest, míg a szállópor-koncentráció (PM10) átlagos, és ebben Magyarország mutat rosszabb értékeket.[1]
A szálló por (PM10), ezen belül a finom por (PM2.5) a levegőszennyező-részecskéknek az a frakciója, mely 10 illetve 2,5 mikrométernél kisebb részecskéket takar, a PM 0.1 pedig az ultrafinom részecskék gyűjtőneve. Ezek méretüknél is, tehát nem csak kémiai természetüknél fogva különböznek az egészségre gyakorolt hatásukban. Az ultrafinom por például olyan kicsi, hogy a tüdőn keresztül bejut a véráramba is, ezáltal hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
A tüzelés és a közlekedés tipikus szennyezőforrásnak számítanak a nitrogén-oxidok és a szállópor kibocsátásában, és belégzésük egészségügyi hatásait is régóta kutatják. Csökkentésük ugyanakkor problémákba ütközik, már csak azért is, mert a lakosság is számottevő kibocsátónak számít.
Az egyik leginkább levegőszennyező lakossági szokás, esemény a tűzijátékozás. A Szilveszter Hollandiában elképesztő mértékű pirotechnikai bevetéssel zajlik, és évről-évre egyre többet költenek rá. A magánkiadások meghaladják az évenkénti 100 millió eurót is.[2] A határ menti belga és német tűzijáték boltokat is teljesen kifosztják ilyenkor a holland vásárlók, és a legelszántabbak akár 3.000 - 4.000 eurós kiadást sem sajnálnak ezekért a termékekért. Emellett néhány nagyvárosban több tíz méteres raklap-máglyákat gyújtanak az óév búcsúztatásához. 2019 hajnalán például 48 méter magasan állt a farakás a Hága melletti tengerparton, de az elégetése különösen szerencsétlenül végződött. A szeles idő úgy hordta szét a városban az izzó pernyét, mintha sűrű hópelyhek hullottak volna. A hírekben ebben az időszakban a tűzoltók, rendőrök, orvosi ügyeletek és anyagi károk kapnak elsősorban helyet, pedig a környezetszennyező hatás ugyanolyan kirívó a normál hétköznapokhoz képest.
A január elsejei szállópor órás csúcsértékei tipikusan 500 – 1.000 µg/m3 körüliek, de erősen inverziós, szélcsendes helyzetben 5.000 µg/m3-t is mértek már. A néhány órás kiugró szállópor koncentráció hatásairól kevesebbet tudunk, mint a folyamatos kitettség egészségkárosító hatásáról. Ezek a magas értékek például az éves átlag koncentrációhoz csak 0,09-0,1 µg/m3–rel járulnak hozzá. Így már nem tűnnek soknak, pedig ez az a határ, ahol helyi szabályozással, korlátozó és tiltó intézkedések bevezetésével eredményes levegőminőség-javulás érhető el.[3]
Az emissieregistratie.nl oldalon rengeteg táblázatot, kibocsátót, földrajzi helyet és adatsort hasonlíthatnak össze az érdeklődők. A szektoronkénti összehasonlítás mellett valóban érdemes figyelmet fordítani a lakosok hozzájárulására is. Ide tartoznak a fatüzelés, a dohányzás, a tűzijáték, a lakástüzek és tábortüzek, valamint a tűzrakó helyek. Hollandiában a PM10 és PM2.5 összkibocsátás mintegy negyede lakossági eredetű, és ennek túlnyomó részéért a téli kandallófűtés (tehát nem az elsődleges fűtés), továbbá a nyári barbecue-partik sora a felelős.[4]
A lakosság részesedése még a közlekedési szállópor-kibocsátásnál is nagyobb e tekintetben. A szállópor ultrafinom PM0.1 frakciójának része a korom -- az Euro 5 normák miatt a dízelmotoros autók részecskeszűrőinek köszönhetően már nem a közlekedés a fő szennyező forrás. A korom a fatüzelésből származó füstgáz legmérgezőbb komponense, emellett az illékony szerves anyagok, policiklusos aromás szénhidrogének és a szén-monoxid ugyanúgy károsak az egészségre. A konkrét megbetegedéseket és a haláleseteket nehéz összefüggésbe hozni a belföldi kibocsátással, de számítások szerint a fatüzelés 14%-ban járul hozzá a levegőszennyezés egészségkárosító hatásához.[5]
Egy átlagos holland 2016-ban átlagosan 8 hónappal élt kevesebbet a szennyezett levegőnek köszönhetően.[6] A szennyezett levegő ugyanis csökkent tüdőfunkcióhoz, légúti panaszokhoz, idő előtti elhalálozáshoz vezet, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez járul hozzá. Ezért Hollandiában a háromszintű szabályozás, azaz az állam, a tartományok és az önkormányzatok közös megállapodása alapján kívánják a levegőminőség tartós javulását elérni. Ez a Schone Lucht Akkoord (SLA, TisztaLevegőMegállapodás). Ennek értelmében a résztvevő települési önkormányzatok a 2016-i állapothoz képest 50%-os javulást szeretnének realizálni az egészségkárosító hatások csökkentésében.[7]
Eindhovenben például a tűzijátékok betiltását vették fel az intézkedések közé[8], míg Groningen tartomány lakosai tavaly novembertől tudják közvetlenül bejelenteni a faégetés szagártalmait.[9] Ez utóbbi arról is tájékoztatást nyújt, mikor nem kedvezőek az időjárási körülmények és a háttérszennyezés a tűzgyújtáshoz.
A főbb kutatóintézetek, mint a Planbureau voor de Leefomgeving (PBL, környezeti hatásértékelő ügynökség) és a TNO (Nederlandse Organisatie voor toegepast-natuurwetenschappelijk onderzoek – holland alkalmazott természettudományos kutatási szervezet) az ismert tudományos összefüggések alapján javaslatokat dolgoztak ki a helyi szintű jogszabályok felállításához.
A PBL például – német példára - az elöregedett fatüzelésű kazánok kivonását és a szabadtéri tűzgyújtás korlátozását javasolja.[10] A TNO öt pontban állította össze azt az intézkedési csomagot, mely a helyi levegőminőség feltérképezésével kezdődik. Ehhez a napi mérési eredmények, az időjárási és levegőkémiai adatok és kibocsátások egy integrált modellrendszerben vannak kombinálva. A monitoring rendszer folyamatos adatokat nyújt annak megállapításához, hogy hol és mikor vannak a lakosok a legnagyobb egészségkárosító hatásnak kitéve, és hogy a kedvezőtlenül alakuló körülmények épp mekkora embertömeget érintenek. Ezek az adatok szükségesek a szennyezőforrások priorizálásához, mely lakott területen belül ipari, közlekedési, háztartási és vendéglátóipari szektorokra van bontva. Ez a pontos feltérképezés szolgál a konkrét intézkedések alapjául, és ezek utólagos kiértékelésével érhető el, hogy az adekvát és hatékony intézkedések csak olyan mértékben korlátozzák a mindennapi tevékenységeket, melyek konkrétan összefüggésbe hozhatók a káros egészségügyi hatásokkal.[11]
A légszennyező anyagok nagy távolságokra, országhatárokat nem ismerve terjednek. A kis területű Hollandia különösen ki van téve nemcsak a szomszédos, iparilag fejlett és nagy népsűrűségű német térségeknek, hanem még a francia hatásoknak is. Ezért az együttes levegőminőségi erőfeszítéseket a hollandok a tágabb régióval közösen juttatják érvényre. Meghatározó faktorok a hasonlóan magas népsűrűség, valamint a klíma- és időjárási viszonyok is.
Ehhez kapcsolódott a 2022. március 23-i Benelux-konferencia is.[12] Az együttműködés célja a tudásmegosztás, a mérési és modellezési rendszerek további finomítása. A levegőminőség-javulás eléréséhez szükség van a lakosok projektszintű bevonására, elkötelezésére is. A belga Luchtpijp projektben például mindenki rendelhet saját szállópor-mérőt, amivel a helyi adatok realtime megjelenítését teszi lehetővé.[13]
[1]https://www.atlasleefomgeving.nl/nieuws/hoe-is-luchtkwaliteit-verdeeld-over-nederland-en-europa
[2]https://nos.nl/artikel/2503295-voor-105-miljoen-euro-aan-vuurwerk-gekocht-iets-minder-dan-vorig-jaar
[3]Tijdschrift Lucht-2019-4-LR.pdf (researchgate.net)
[4]https://www.rijksoverheid.nl/binaries/rijksoverheid/documenten/rapporten/2023/06/28/bijlage-factsheet-effect-van-houtstook-op-luchtkwaliteit-en-gezondheid/Effect+van+houtstook+op+luchtkwaliteit+en+gezondheid.pdf
[5]https://iplo.nl/thema/lucht/regels-houtstook-vanuit-woningen
[6]https://www.eumonitor.eu/9353000/1/j9vvik7m1c3gyxp/vm7rj0xxmpy9
[7]Schoneluchtakkoord.nl
[8]https://odzob.nl/file-download/download/public/2912
[9]https://www.schoneluchtakkoord.nl/actueel/nieuws-schone-lucht-akkoord/houtstook/houtrookoverlast-toegevoegd-hinderapp-groningen/
[10]https://www.pbl.nl/sites/default/files/downloads/pbl-2019-kosten-en-effecten-van-opties-voor-nationaal-luchtbeleid-1949_1.pdf
[11]https://www.tno.nl/nl/duurzaam/klimaat-luchtkwaliteit/luchtkwaliteit-meten/5-stappen-gezonde-buitenlucht/
[12]https://www.schoneluchtakkoord.nl/publish/pages/202820/benelux_magazinepdf_nl.pdf
[13]https://www.luchtpijp.be/over
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2024. januári lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
