Megújulnak a fővárosi zöldfelületek, amelyek tervezési, előkészületi munkálataihoz a lakosok véleményét is kikérik. Három terület esetében a közelmúltban zárult le a konzultáció: a Vérmezőn kisebb fejlesztések már meg is valósulhatnak a közeljövőben, de a hosszú távú célok lebonyolítása több évet vesz majd igénybe.
Online közösségi konzultáció kíséretében tervezi meg a Fővárosi Önkormányzat, hogy Budapest egyes területeit hogyan újítsa fel. A Déli pályaudvar közelében található Vérmező, a Rómaifürdő mellett elfekvő Mocsárosdűlő, valamint a Jászberényi út szomszédságában elhelyezkedő Fehérdűlő rehabilitációjára kiírt konzultáció határideje május végével lejárt, mi pedig kíváncsiak voltunk, hogy milyen eredménnyel zárultak ezek, ezért megkerestük az érintett önkormányzatokat.
Forrásokra van szükség
Kertész Péter, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának sajtóreferense arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat az Otthon Budapest (ITS) és a Radó Dezső Tervben megfogalmazott átfogó célok és prioritások szerint fejleszti a fővárosi közparkokat és zöldinfrastruktúrát. A cikkünkben feltüntetett három területet érintő konzultációkat közel ezren-ezren töltötték ki: a Vérmező esetében 854, a Mocsárosdűlő esetében 975, a Fehérdűlő esetében pedig 956 válasz érkezett be az önkormányzathoz. Utóbbi két terület esetében az eredmények részletes elemzése még folyamatban van, a helyzetfeltárási munkákat és a fejlesztési stratégiát ősszel tervezik lakossági egyeztetésre bocsátani, majd ezt követően, várhatóan novemberben vagy decemberben nyújtják be a Fővárosi Közgyűlés számára a már elkészült anyagot.
„A közparki területekre vonatkozó stratégiák célja a terület fejlesztésével kapcsolatos általános jövőkép kialakítása, és az ennek megvalósításához szükséges fenntartási, fejlesztési programok és projektek megfogalmazása. A tervezés során területhasználókkal, az érintett egyéb szervezetekkel is egyeztetünk. Keressük a konszenzust, a többség számára elfogadható kompromisszumokat. A stratégiai tervek fejlesztési és fenntartási feladatokat egyaránt megfogalmaznak” – írta Kertész. Tájékoztatása szerint a fenntartási, üzemeltetési feladatok megvalósítása a költségvetési forrásokra figyelemmel már a következő költségvetési évben megkezdődhet. Ezek között a terület zöldfelületi értékeinek védelmét, ökologikus zöldfelület-gazdálkodás módszereinek bevezetését, a klímavédelem szempontjainak érvényesítését a szakmai érvek mellett a lakossági visszajelzések is több esetben visszaigazolták.
Viszont a zöldinfrastruktúra fejlesztési feladatok további lakossági egyeztetést, részletes tervek kidolgozását, valamint fejlesztési források (például uniós támogatások) rendelkezésre állását igénylik. „A stratégiák elfogadását követően ezt tekintjük a következő fejlesztési és lobbi feladatunknak” – írta. Továbbá a közparki területeken a Fővárosi Önkormányzat mellett egyéb szereplők (állam, kerületi önkormányzatok) is érintettek lehetnek. „Ezeknél a helyszíneknél illetve projekteknél az önkormányzat feladata, hogy az intézkedésre jogosultaknál lobbi tevékenységgel, partneri együttműködéssel mozdítsa elő a stratégai jövőkép megvalósításához szükséges fejlesztéseket” – válaszolta Kertész Péter.
Az online lakossági felmérés és elemzés csak egyik eleme a vizsgálati fejezetnek: a fejlesztési feladatok prioritásait ennek és a szakmai elemzések eredményei alapján határozza meg az önkormányzat. A zöldinfrastruktúra fejlesztési stratégiák komplex fejlesztési feladatokat fogalmaznak meg, amelyek között vannak olyanok, amelyek megvalósítására egy éven belül sor kerülhet (pl. a fenntartás újszerű szempontjai), vannak, amelyek megvalósítására középtávon (2-4 éven belül) kerülhet sor, és vannak ennél távolabbi fejlesztési célok. „A stratégiai dokumentum egyik fontos funkciója, hogy ezeknek az eltérő időben megvalósuló fejlesztési, fenntartási feladatoknak az összehangolását segítse” – írta a sajtóreferens.
Kicserélik a padokat
„A kutatásból kitűnik, hogy a parkot alapvetően rekreációs és sporttevékenységek miatt keresik a látogatók. A válaszadók 70 százaléka szeretne funkcióbővítést a parkban, 27 százalék szerint az állagmegőrzés a cél, amíg 3 százalék szerint a park úgy jó, ahogy jelenleg látható” – írta megkeresésünkre Gelencsér Ferenc, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere. Cikkünk megírása során megkerestük a három „területileg illetékes” önkormányzatot is, viszont egyedül az I. kerület részéről kaptunk válaszokat. Gelencsér tájékoztatása alapján a legnagyobb igény a válaszadók szerint a park tisztaságának és közbiztonsági szintjének emelése (közvilágítás javítása, a burkolati elemek javítása, a játszótér fejlesztése, és a sportolási lehetőségek fejlesztése (pl. futókör) iránt mutatkozott.
Az alpolgármester szerint a szeptemberi fővárosi közgyűlésen a Vérmező stratégiai terve tárgyalásra alkalmas lesz (a három említett terület közül ez az egyetlen, amely már kész stratégiai dokumentációval rendelkezik). „Meglátásom szerint a szeptemberi fővárosi közgyűlésen az anyag tárgyalásra alkalmas lesz. Látni kell, hogy a főváros anyagi helyzete jelenleg meglehetősen szűkös, így az együttműködés a kerület és a főváros között nem csak jogi, de forrás szintjén is elengedhetetlen”. Gelencsér hozzátette, a park teljes rehabilitálásának és fejlesztésének jelentős a költségvonzata, azonban a teljes felújítás előtt is eszközölhetőek kisebb-nagyobb fejlesztések, így a régi, 40-50 éves padok, illetve a kukák cseréje (mivel azokon nincs fedél, így a szemetet a varjak széthordják), továbbá az ivókutak korszerűsítése és egy rekortán futókör lefektetése. „Bízom benne, hogy ezek a fejlesztések már az ősz folyamán el tudnak kezdődni” – mondta.
Futás, kutyasétáltatás
A Budavári Önkormányzat Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. kérdéseinkre adott válaszait is tolmácsolta. A társaság szerint a lakosság véleményei alapján az látható a Vérmezőt érintően, hogy a jövőben is egy természetes jellegű, de intenzívebben fenntartott zöld környezetet szeretnének látni, amely megfelelő közösségi térként is funkcionál mind a pihenésre vágyó, mind az aktív tevékenységeket folytató látogatók számára, ehhez pedig a jelenleginél gazdagabb rekreációs funkciókínálat és színvonalas, jól karbantartott berendezési elemek, burkolatok kialakítása szükséges a zöldfelület csökkentése nélkül.
A stratégiai terv legfontosabb célkitűzései között szerepel a zöldfelületek védelme és azok színvonalas fenntartása, az egyes parkrészeknek a lakossági igényekhez illeszkedő, funkcióbővítő fejlesztése, a park ökoszisztéma szolgáltatásainak fejlesztése, a biodiverzitás növelése és az ezzel kapcsolatos szemléletformálás és nem utolsósorban a park megközelíthetőségének javítása. A parkban olyan, ma is jelenlévő használati módok rendezése is szükséges, mint a futás vagy a kutyasétáltatás.
„Első lépésként rendezni szükséges a kutyasétáltatás szabályozását is. Ennek érdekében integrált használatú parkrészek kijelölését tervezzük, ahol a kutyás használat feltételeit (pl. kutyaürülék kötelező összeszedése, és póráz nélkül csak visszahívató kutyák vihetők a parkba) egyértelművé kell tenni tájékoztató táblák kihelyezésével” – írta levelében a társaság. Ugyanakkor jelenleg nincs olyan fejlesztés, aminek a konkrét időpontját meg tudta volna nevezni a társaság, „de a Budavári Önkormányzat támogatásával a következő egy évben várható kisebb parkfejlesztések megvalósulása”.