A szovjet időkben jelentős mennyiségű szemét gyűlt fel a sarkvidéki Ferenc József-föld területén, amit az Orosz Sarkvidéki Nemzeti Park munkatársai fokozatosan takarítanak el.
A legutóbbi körben 10,6 ezer tonna bezsákolt hulladékot szállítottak el egy 10,3 millió dolláros költségvetésű akcióban, de 2012 óta már több mint 50 tonnát vittek el a szigetcsoportról.
Ferenc József-föld nem a nagy népsűrűségéről közismert (januárban átlagosan -10 és -15 Celsius-fok a hőmérséklet, de a legmelegebb nyáron sem melegszik 0-2 fok fölé), a hulladék szovjet kori katonai bázisokhoz köthető. Katonai célokon kívül csak tudományos kutatásra használták és használják ma is.
Ferenc József-földnek magyar kötődése van, 1873-ban fedezte fel az Osztrák-Magyar Monarchia Tegetthoff nevű vitorláshajóján utazó legénység, melynek egy magyar tagja is volt. Az expedíció költségét Johann Wilczek gróf, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf állta, ezért a Ferenc József-földnek elnevezett szigetcsoport egy-egy tagját Zichyről illetve Wilczekről nevezték el, de volt olyan félsziget is, ami a Budapest-fok nevet kapta, egy másikat pedig Deák Ferenc névre kereszteltek.
A Monarchia ugyanakkor meg sem próbálta hivatalosan elismertetni a sarkvidéki területet, mint saját gyarmatát, mert a névadó Ferenc József császár elutasította a gyarmati politikát.
A nemzetközi jogban egészen addig senkiföldjének számított, amíg a Szovjetunió 1926-ban meg nem nevezte saját birtokaként. Ekkor már Norvégia is igényt formált rá, de lecsúszott róla, mert a norvég hajó az oroszok után ért oda, és így Moszkváé lett a szigetcsoport. A neve viszont máig őrzi a Monarcia expedíciójának emlékét.
Forrás: Index | Kép: Siberian Times
A legutóbbi körben 10,6 ezer tonna bezsákolt hulladékot szállítottak el egy 10,3 millió dolláros költségvetésű akcióban, de 2012 óta már több mint 50 tonnát vittek el a szigetcsoportról.
Ferenc József-föld nem a nagy népsűrűségéről közismert (januárban átlagosan -10 és -15 Celsius-fok a hőmérséklet, de a legmelegebb nyáron sem melegszik 0-2 fok fölé), a hulladék szovjet kori katonai bázisokhoz köthető. Katonai célokon kívül csak tudományos kutatásra használták és használják ma is.
Ferenc József-földnek magyar kötődése van, 1873-ban fedezte fel az Osztrák-Magyar Monarchia Tegetthoff nevű vitorláshajóján utazó legénység, melynek egy magyar tagja is volt. Az expedíció költségét Johann Wilczek gróf, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf állta, ezért a Ferenc József-földnek elnevezett szigetcsoport egy-egy tagját Zichyről illetve Wilczekről nevezték el, de volt olyan félsziget is, ami a Budapest-fok nevet kapta, egy másikat pedig Deák Ferenc névre kereszteltek.
A Monarchia ugyanakkor meg sem próbálta hivatalosan elismertetni a sarkvidéki területet, mint saját gyarmatát, mert a névadó Ferenc József császár elutasította a gyarmati politikát.
A nemzetközi jogban egészen addig senkiföldjének számított, amíg a Szovjetunió 1926-ban meg nem nevezte saját birtokaként. Ekkor már Norvégia is igényt formált rá, de lecsúszott róla, mert a norvég hajó az oroszok után ért oda, és így Moszkváé lett a szigetcsoport. A neve viszont máig őrzi a Monarcia expedíciójának emlékét.
További hírek a kategóriából
Uniós kötelezettségszegési eljárások – környezetvé...
Közzétéve 2016.08.15 11:09
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Tűz a királyszentistváni hulladékkezelő komplexumb...
Közzétéve 2016.08.17 14:26
