2023-ban indult, és három teljes évet ölel fel az a vizsgálati periódus, amelynek első éves eredményét ismertette a Lumen Park Szolnokot üzemeltető SolServices Kft. A terület élővilágát a napelempark megépítése előtt, majd a működés első éve után is felmérték az ökológus szakértők.
A szolnoki Lumen Park nem csak Magyarországon, de globálisan is az első természetbarát napelempark, amelynek megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását - áll a kezdeményezésről minap kiadott sajtóközleményben. Mint írják, ezért is különösen nagy jelentőségű, hogy a most ismertetett ökológiai kutatás segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén. Az egyedülálló kutatás során alapvető környezeti paraméterek (talajnedvesség, talajhőmérséklet), növényzet (fajkészlet, borításértékek), rovarok (fajkészlet, mennyiségi viszonyok) és madarak (fajkészlet, mennyiségi viszonyok, területhasználat) megfigyelése zajlik párhuzamosan több helyszínen, így az évek során részletesen összevethető eredmények és átfogóan kutatható adatbázis jön létre az élővilág változását illetően.
Bár az első évről szóló összefoglaló jobbára pozitív változásokról számol be, a jelentést kritikusan elemezve a ké inkább vegyes. Igaz, hogy hogy az eredmények azt mutatják, a növényzet tekintetében 2023-ban a fajszám jelentősen növekedett a kezdeti állapothoz képest, a regenerálódó növényzet összborítása pedig gyancsak jelentősnek mondható, ám az állatvilággal kapcsolatosan nem ennyire rózsás a kép. Míg számos faj új fészkelőként telepedett meg a területen - pl. a fácán (Phasianuscolchicus), a búbos pacsirta (Galeridacristata), a házi rozsdafarkú (Phoenicurusochruros), a hantmadár (Oenantheoenanthe), a mezei veréb (Passermontanus) és a barázdabillegető (Motacillaalba)- addig más, régebb óta ott élő madarak elköltöztek.
A jelentés szerint az élőhelyi átalakulás miatt egyes fajok alacsonyabb egyedszámban kezdtek fészkelni [pl. mezei pacsirta (Alaudaarvensis), sordély (Emberizacalandra)], míg más fajok esetében nem volt tapasztalható állományváltozás 2023-ban [pl. cigánycsuk (Saxicolarubicola)]. Nem csak a fészkelő, hanem a területhasználó fajok állománya is nőtt a korábbi szántóföldi időszakhoz képest. A vizsgált területen 2023-ban 23 faj mintegy 697 példányát sikerült megfigyelni, több új területhasználó faj is megjelent (pl.: kékbegy, kis őrgébics, erdei pityer, kenderike). Megállapítást nyert, hogy a fokozottan védett parlagi sas, és az egyébként idén éppen az év madarának választott kerecsensólyom fészkelési sikerére nem volt hatással a napelempark létesítése. Az egerészölyv és a vörös vércse előfordulási gyakorisága pedig kifejezetten magasabb lett.
A rovarközösségek vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a napelempark nem változtatta meg érdemben a terület rovarfaunájának összetételét a nagyobb rendszertani csoportok dominanciarang-struktúráját tekintve.
További hírek a kategóriából
