Hollandiában a terület- és városfejlesztési terveknek az elkövetkező években két jelentős kihívásra kell felkészülniük, ha a környezeti egészségkockázatok mérséklése a cél. Egyszerre kell számolni a klímaváltozás hatásaival és a népességnövekedéssel is. Ezekben a változásokban ugyanakkor lehetőség rejlik az egészségesebb élelmiszerekre való átállásra és a zöldebb, ezáltal a hőstressznek jobban ellenálló és az esővizet megtartó területek kialakításában. Az ilyen környezet ösztönzi a lakóhelyhez közeli szabadtéri sportolást és szabadidős tevékenységeket, miközben csökken a városi levegőszennyezésben élen járó autóhasználat is. [1]
A több mint 190 szervezetet tömörítő globális partnerség keretei között működő Climate & Clean Air Coalition rámutat arra, hogy eredményesebb, ha az éghajlatváltozás és a légszennyezés elleni intézkedéseket összehangoltan, integráltan kezeljük. Számos rövid élettartamú, éghajlatot befolyásoló anyag ugyanis egyidejűleg levegőszennyező is, amely nemcsak az emberi egészségre, hanem a természetre és a mezőgazdasági terményekre is káros. Ide tartoznak a metán, a troposzférikus ózon, a korom és a hidrofluorkarbonok (HFC-k), amelyek együttesen az antropogén eredetű globális felmelegedés akár 45%-áért is felelősek lehetnek. [2] Levegőszennyező anyagként ezek közül a metán és az ózon különösen fontos szerepet játszanak a nyári szmogért felelős fotokémiai reakciók lejátszódásában.
A nyári szmog a 20. század első fele óta ismert jelenség. Egészségkárosító hatásáért elsősorban a troposzférikus (talaj közeli) ózon koncentrációjának növekedése felelős. A talaj közeli ózon légköri kémiai reakciók eredményeként keletkezik, amelyek felismerése a 20. század elején még sokkal nehezebb volt, mint az égési folyamatokból származó szennyező anyagoké.
A nyári szmog kialakulásának és összetételének feltárásában kulcsszerepet játszott nemcsak Los Angeles 20. század eleji sajátos földrajzi és gazdasági helyzete, hanem a holland Arie Haagen-Smit, a California Institute of Technology-n oktató biokémikus sokoldalú szaktudása is.
Sokáig az ipari kibocsátásokat tartották a levegőszennyezés elsődleges forrásának, ám Los Angeles esetében árnyaltabb volt a helyzet. Az ipari fejlődés mellett a népességszám is rohamosan nőtt, de a villamos hálózattal való közlekedést akkoriban mégis leépítették. Így a helyi közlekedés egyre inkább az autókra és a szénhidrogén-alapú üzemanyagokra támaszkodott. Mivel a gépjárművek üzemanyaga nem tartalmazott ként, ezért a közlekedés eleinte kevésbé tűnt lehetséges szmogforrásnak. [3]
Egyre aggasztóbbá vált azonban, hogy Los Angelesben az 1940-es években meghatározott időjárási körülmények között hirtelen megszaporodtak az egészségügyi panaszok: sokan nehézlégzésre és szemviszketésre panaszkodtak. Haagen-Smit lelkes hobbikertész is volt, és azt feltételezte, hogy a növények elszíneződő levelei és visszamaradt növekedése szintén a kedvezőtlen időjárás miatt kialakult szennyezett levegő következménye lehet. [4] Felismerte továbbá, hogy a város levegője a szerves kémiai laboratóriumokra emlékeztető szagot áraszt, és azt gyanította, hogy ezt az ózon okozza, mely reakcióba lép a telítetlen szerves vegyületekkel. Mivel azonban az ismert kibocsátók között nem volt jelentős ózonforrás, arra következtetett, hogy az ózon másodlagosan képződik az autók kipufogógázai és a napfény kölcsönhatásának eredményeként.
Azóta bebizonyosodott, hogy a troposzférikus ózon képződésében alapvető szerepet játszanak a nitrogén-oxidok, az illékony szerves vegyületek és a napfény ultraibolya sugárzásának energiája. A nitrogén-oxidok főként égési folyamatokból – közlekedési, ipari és energiatermelési tevékenységekből – kerülnek a levegőbe. Az illékony szerves vegyületek (ezúttal beleértve a metánt is) csak részben származnak antropogén forrásokból, ám a fotokémiai egyensúly felborításával jelentős mértékben hozzájárulnak az egészségkárosító hatások kialakulásához.
A fotokémiai egyensúlyt befolyásolja a levegőbe egyidejűleg kibocsátott nitrogén-oxidok és illékony szerves vegyületek aránya is. Az ózonkoncentráció területi eloszlása ezért nem mindig felel meg az elsőre logikusnak tűnő képnek, mivel az ózon a nitrogén-oxidok hatására később el is tűnhet a levegőből. A városi forgalom például nemcsak jelentős ózonképződéshez járul hozzá, hanem az ózon lebomlását is elősegíti. Emiatt a már kialakult ózonszennyezést gyakran inkább regionális mérőállomásokon – például természetvédelmi területeken – mérik, nem pedig a városokban, ahol a háttérszennyezés aktuális értékei alacsonyabbak lehetnek.
Hollandiában nemrégiben tették közzé a 2023-as ózonkoncentrációk elemzését. Az uniós jogszabályok szerint az ózon maximális megengedett koncentrációja 120 µg/m³ a legmagasabb mért nyolcórás átlagértékre vetítve, és évente legfeljebb 25 alkalommal engedélyezett az egészségügyi határérték túllépése. 2023-ban a Nijmegen közelében működő mérőállomáson 22 napon regisztráltak határérték feletti koncentrációt. Országszerte 45 mérőállomás működik, ahol 2023-ban átlagosan csak 14 napon mértek 120 µg/m³ feletti értékeket. [5]
Bár 1990 óta jelentősen csökkent a határérték-túllépések száma, ez a trend 2009 után nem mutat érdemi javulást. Kiugró éveknek számítanak 1994, 1995, 2003, 2006 és 2018, amikor a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt különösen magas ózonkoncentrációkat mértek. A forró napok, a gyenge légmozgás, illetve a déli és keleti irányból érkező légáramlatok elősegítik az ózon formációját. Nijmegen városa ebből a szempontból kedvezőtlen helyzetben van, mivel a német Ruhr-vidék szennyezett levegője eléri a térséget.
A legmagasabb nappali ózonkoncentrációk általában az ultraibolya-sugárzás csökkenése után, késő délután és kora este jelentkeznek. Mivel a koncentráció napi lefutását helyi kibocsátás-csökkentéssel nem lehet érdemben befolyásolni, a védekezés egyetlen módja a kitettség mérséklése – éppen abban az időszakban, amikor sokan munka után a szabadban sportolnának. Fontos tudni, hogy nemcsak az életkor, hanem a fizikai aktivitás is növeli az egészségügyi panaszok megjelenésének kockázatát. Az ózon hatására a tüdőfunkció csökken, a fizikai teljesítőképesség romlik, és az immunrendszer működése is lassul. A tünetek közé tartozhat a köhögés, mellkasi fájdalom, fejfájás és émelygés.
A szélsőséges időjárási körülmények az egészségkárosító tényezők olyan kombinációját eredményezhetik, melyek szinergikus, azaz egymást erősítő károsító hatást jelenthetnek. A hőhullámok során gyakori a kevés csapadék és a szélcsend, így romlik a levegőminőség és magas szállópor- és ózonkoncentráció alakul ki. Holland és finn kutatások szerint a klímaváltozással a magas pollenkoncentráció gyakorisága is megnő, mely növeli az érrendszeri és légzőszervi eredetű halálozások számát. [6] Így a különböző egészségkárosító hatásoknak való egyidejű kitettség még kedvezőtlenebb hatást eredményez.
Hollandiában a téli és nyári típusú szmognak is három szintje van: lehet enyhe, mérsékelt és súlyos. A besorolás a szállópor- illetve az ózonkoncentráció alapján történik. Az RIVM (Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet) csoportosítása alapján a szmogriadó tájékoztatási fokozata a mérsékelt szmog kialakulásának esélye esetén (ózonra ez 180-240 µg/m³), riasztási fokozata pedig súlyos helyzet esetén lép életbe (240 µg/m³ ózonkoncentráció felett). [7] Mindkét esetben közzéteszik a levegőszennyező anyagok aktuális koncentrációját, a hátterüket és várható alakulásukat, valamint a leginkább veszélyeztetettek és a lehetséges óvintézkedések körét. A tájékoztatási fokozatnál a veszélyeztetett kockázati csoportok, míg riasztás esetén a teljes lakosság érintettek.
A szmogforgatókönyvek elkészítéséért és az intézkedések kidolgozásáért a tartományok felelnek. A dokumentum összeállítását egy nyilvánosan elérhető modellforgatókönyv [8] segíti.
A levegőminőség az elmúlt években Hollandiában is javult, de a szállópor-, a nitrogén-oxidok és az ózonszennyezést együttesen még mindig évenkénti 12.000 halálesettel hozható összefüggésbe. Kedvező trend 2030-ig az ózonkoncentráció vonatkozásában nem várható.
Az emissziócsökkentési erőfeszítések a közlekedési és mezőgazdasági eredetű források visszaszorítására törekszenek. Ez utóbbi főleg az ammónia csökkentésére fókusztál, mely a nitrogén-oxidokkal együttesen a szekunder finompor összetételében játszik szerepet.
További egészségügyi nyereséggel jár, ha a magas szintű légszennyezésnek kitett csoportokat (szabad levegőn dolgozók, sportolók), és az életkoruk vagy betegségük miatt érzékeny csoportokat célozzuk meg. A városi magas légszennyezést például autómentes belvárosok, környezetvédelmi zónák és sebességkorlátozások csökkenthetik.[9]
Fontosak azok a magatartási tanácsok is, melyek az ózon miatti szmog idején aktuálisak, például a kinti megerőltető testmozgás mellőzése a délutáni órákban. Erre a 2025. június 13-i hétvége szolgáltat jó példát, amikor egész Hollandiában rossznak minősült a levegőminőség a nyári típusú szmog következtében.[10]
Nemzetközi megközelítés szempontjából Hollandia kis ország, amely sűrűn lakott szomszédos országokkal határos, ezért a Hollandiában belélegzett szállópor közel fele részben külföldről származik. Nemzetközi együttműködésre van szükség a légszennyezés egyéb összetevői tekintetében is.
Ahhoz, hogy Hollandiában hatékonyan csökkenjen az ózonkoncentráció, szükség van a nitrogén-oxidok és a metán kibocsátásának mérséklésére egész Európában, sőt az északi félteke más részein is.
A magas talajközeli ózonkoncentráció nemcsak az emberi egészségre káros, hanem a terméshozamot és a természetes ökoszisztémákat is károsítja. A Climate & Clear Air Coalition arra is felhívja a figyelmet, hogy az antropogén eredetű metánkibocsátás csökkentése nemcsak a globális felmelegedés elleni legköltséghatékonyabb stratégia, hanem a toposzférikus ózonképződésben betöltött szerepe miatt is kulcsfontosságú.
A metán a szén-dioxid után a második legnagyobb hajtóereje a klímaváltozásnak. Kibocsátása fosszilis tüzelőanyagokból, a hulladékkezelésből, és legnagyobb arányban a mezőgazdasági forrásokból történik. A metán a szén-dioxiddal összehasonlítva rövid élettartamú üvegházgáznak számít, ezért csökkentése már néhány évtizeden belül érzékelhető előnyökkel járna a globális felmelegedés szempontjából is. [11]
Referencialista:
[1] Naar een gezonde leefomgeving in een veranderend klimaat. Themaverkenning bij de Volksgezondheid Toekomst Verkenning 2024. RIVM-rapport 2024-0048
https://www.rivm.nl/bibliotheek/rapporten/2024-0048.pdf
[2] Short-Lived Climate Pollutants. (n.d.). Climate & Clean Air Coalition. https://www.ccacoalition.org/content/short-lived-climate-pollutants
[3] Arie Jan Haagen-Smit and the history of smog. (2012) Royal Society of Chemistry Environmental Chemistry Group https://www.envchemgroup.com/arie-jan-haagen-smit-and-the-history-of-smog.html
[4] Buijsman, E. (2011). Smog de maat genomen. Uitgeverij Tinsentiep, Houten. https://www.inzichten.nl/overlucht/teksten/documenten/smog-de-maat-genomen.pdf
[5] Ozon in lucht en volksgezondheid, 1990-2023. (2025. június 18.). Compendium Voor De Leefomgeving. https://www.clo.nl/indicatoren/nl023816-ozon-in-lucht-en-volksgezondheid-1990-2023
[6] Brunekreef B, Hoek G, Fischer P, Spieksma FT. Relation between airborne pollen concentrations and daily cardiovascular and respiratory-disease mortality. The Lancet. 2000;355(9214):1517-8. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(00)02168-1
Jaakkola JJK, Kiihamaki SP, Nayha S, Ryti NRI, Hugg TT, Jaakkola MS. Airborne pollen concentrations and daily mortality from respiratory and cardiovascular causes. European Journal of Public Health. 2021;31(4):722-4. https://doi.org/10.1093/eurpub/ckab034
[7] Smog. (n.d.). RIVM. https://www.rivm.nl/lucht/luchtkwaliteit-Nederland/smog
[8] Modeldraaiboek smog (2023), RIVM, I&W, IPO & Rijkswaterstaat
https://iplo.nl/publish/pages/183239/modeldraaiboek-smog-2023.pdf
[9] Gezondheidswinst door schonere lucht, (2018), Gezondheidsraad https://www.gezondheidsraad.nl/binaries/gezondheidsraad/documenten/adviezen/2018/01/23/gezondheidswinst-door-schonere-lucht/samenvatting-Gezondheidswinst-door-schonere-lucht.pdf
[10] In heel Nederland kans op smog door ozon, (2025. június 12.), RIVM.
https://www.rivm.nl/nieuws/in-heel-nederland-kans-op-smog-door-ozon-1
[11] Benefits and costs of mitigating methane emissions. (n.d.). Climate & Clean Air Coalition. https://www.ccacoalition.org/content/benefits-and-costs-mitigating-methane-emissions
További hírek a kategóriából
