Elméletileg egyszerű lenne csökkenteni a globális felmelegedést - véli a Quibit: sokan úgy gondolják, hogy ha elbúcsúznánk a szénalapú energiától, már meg is menthetjük a bolygót, bár az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének drámai jelentése szerint igencsak az utolsó pillanatban vagyunk, ugyanis ha tizenkét éven belül nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását – azaz nem következik be radikális fordulat a gazdaság működésében – minden eddiginél cudarabb következményekkel járhat az éghajlatváltozás.
További rossz hír, hogy nem kizárólag az erőművek siettetik a globális felmelegedést: könnyen lehet, hogy az emberiség öngerjesztő folyamatot indított el, ha pedig elkezd felolvadni a permafroszt, egyebek mellett annyi metán kerül a Föld légkörébe, ami már tovább sietteti az olvadást. Így a lépfene, a befagyott mamut és a higany mellett az egyre gyorsuló felmelegedés miatt is aggódhatunk.
Egyszerű megoldásnak tűnik a szélhez fordulni: a szél egy kiválóan megújuló energiaforrás, ahogy a napelem is szóba jöhet, ha ki akarjuk váltani a fosszilis üzemanyagokat, de mindennek ára van: két tudós most azt kezdte el vizsgálni, hogy vajon hosszú távon pontosan mivel járna, ha elbúcsúznánk a széntől.
A két harvardi kutató, Lee Miller és David Keith modellezte, hogy milyen környezeti és anyagi áldozatokkal járna, ha teljes egészében megújuló forrásokból fedeznék az Egyesült Államok energiaszükségletét. Nem túl meglepő eredményre jutottak: hiába fúj ingyen a szél, ennek a technikának is ára van, amelyet (a gazdasági költségeken túlmenően) szintén a bolygónak kell megfizetnie.
Nem elég, hogy már csak kevés időnk maradt a felmelegedés megfékezésére, ha a hőmérséklet fél fokkal többet (azaz másfél Celsius-fok helyett kettőt) emelkedik az iparosodás előtti időszakhoz képest, az már milliók életét veszélyeztetheti: ennyin múlik például, hogy megmaradnak-e a jégsapkák, vagy az egyre súlyosbodó hőhullámok elől menekülő milliók vajon lemondhatnak-e a tengerparti célpontokról, ugyanis ahol nem az aszály pusztít majd, ott a víz veszi át az uralmat. Ráadásul kétfokos felmelegedéssel számolva világszerte 411 millióan szembesülnek majd az ivóvízhiány okozta problémákkal. A megújuló energiaforrások így különösen vonzó választásnak tűnnek, már csak az a kérdés, hogy mivel járunk jobban: a széllel vagy a nappal?
Egy Napos verzió: Ha csak napelemeket telepítenének a Szaharába, egy fokkal lenne melegebb a sivatagban, viszont 50 százalékkal több csapadék hullana a régióban, szél- és szolárenergia együttes alkalmazása esetén viszont már 150 százalékkal több esőre lehetne számítani. Ekkor a Szaharában várhatóan 2,7 fokkal emelkedne a hőmérséklet, míg a Száhel-övezetben inkább hűvösebb lenne, azonban itt is sokkal több esőre kellene számítani, mint az eddigiekben.
Inkább legyen a szé? Nem kell feltétlenül az egész Szaharát ipari termelésre fognunk ahhoz, hogy láthassuk, milyen környezeti hatásai vannak a megújuló energia használatának: a már meglévő szélfarmok esetében is mérhető a változás. Miller és Keith 28, az Egyesült Államokban található szélfarm adatait elemezte, és ezeken a helyeken is megfigyelhető volt, hogy a farmok területén éjszaka megnövekedett a hőmérséklet.
A technika terjedésével a felmelegedés egészen komoly méreteket is ölthet: a kutatók arra számítanak, hogy amennyiben tömegesen létesítenének szélfarmokat az Egyesült Államokban, akár az amerikai háztartások teljes energiaszükségletét fedezhetnék velük, a farmok által fejlesztett hő viszont nagyobb felmelegedéshez is vezethet, mint amennyit a fosszilis alapú üzemek okoznának.
A felmelegedés viszont csupán a légmozgásból következik, nem növekszik folyamatosan, és jól körülhatárolható, hogy milyen területeket érint: ahol a melegebb levegőt a turbinák a föld irányába terelik, valamivel megnő a hőmérséklet – ez a farmok területén körülbelül 0,5 fokos növekedést jelentene, a tágabb értelemben vett környéken pedig 0,2 fokkal lesz melegebb a levegő. Ezzel szemben az üvegházhatású gázok által előidézett felmelegedést nem lehet „kikapcsolni”, a már a légkörbe került gázok még évszázadokon keresztül kifejtik a hatásukat.
További hírek a kategóriából
