Január végén sajtóeseményen mutatta be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért annak a felmérésnek az eredményeit, amelyben a hazai GDP 40 %-át adó vállalatok számot adtak a kibocsátás-csökkentés terén tett vállalásaikról, azok eredményeiről. A Towards Net Zero kutatás részleteiről és a BCSDH klímaadaptációs fókusztörekvéseiről is kérdeztük a helyszínen Márta Irént, a szervezet vezetőjét kérdeztük.
A 152 tagvállalatot tömörítő BCSDH vezetője szerint a magyarországi cégek értékét nem lehet kizárólag gazdaságilag vizsgálni, a fenntartható működés viszont bizonyítottan versenyelőnyt jelent. Az üzleti tanács és a Deloitte közös, harmadik felmérésével immár a cégek klímaadaptációs törekvéseit is vizsgálhatták a visszaérkezett kitöltött kérdőívek nyomán. A szervezet idén egyébként ezt a fogalmat tűzte maga elé fókusztémaként 2025-ben. Miért éppen ezt választották?
-Olyannyira felgyorsult a klímaváltozás és annak hatásai akkora mértékben felerősödtek -és ezek vállalati szinten is érezhetőek -, hogy egyszerűen muszáj a klímaadaptációval foglalkozni - magyarázza Márta Irén. - Gondoljunk csak vissza például a tavaly nyári hosszú hőhullámokra, és az annak következtében sajnálatosan elhunyt szívbeteg idősekre, de a mezőgazdaságra tett hatások és károk is eléggé kézzelfoghatóak voltak. Aztán ott volt az autópályán súlyos balesetet okozó porvihar például… Külföldön a Los Angeles-i tűzesetek, az írországi, szintén halálos áldozatokkal járó vihar és még sorolhatnánk… Egyszóval rengeteg olyan rizikóhelyzetről van szó, amelyeket a vállalatoknak meg kell vizsgálniuk akár a saját működésükre, akár a dolgozóik egészségére és jóllétére nézve. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor a munkavállalók például egy ilyen katasztrófa sújtotta területről nem tudnak bemenni dolgozni, mert például a heves esőzés miatt földcsuszamlás van, vagy éppen áramkimaradás. Az élelmiszeripartól a közlekedésen át az ellátásig rengeteg olyan aspektusa van a klímaváltozásnak, amelyeket jelenleg rakosgatunk össze.
-Ám ha jelenleg az események után futunk inkább, adódhat a feltételezés, hogy nehéz így stratégiát kovácsolni. A klímaadaptáció e gondolat mentén szinte sci-fi fogalomnak tűnhet egyelőre.
-Több szcenárió van. Globálisan küzdünk az általános szárazodással és a Golf-áramlat változásaival is. Minden lehetőségre kell készülni, hiszen egyelőre nem világos, a különböző hatások hogyan adódnak össze, ezt a kutatók is vizsgálják még.
-Milyen a jó hozzáállás 2025-ben céges szinten?
-Tudunk például olyan hazai energetikai cégről, amely saját meteorológiai szakembergárdát alkalmaz, pontosan azért, hogy a saját energetikai szolgáltató tevékenységét a lehető legpontosabban hozzáigazíthassa az előrejelzésekhez. Ez például egy igazán ügyes előre menekülés. A mezőgazdaság területéről említhetném a regeneratív, biológiai sokszínűséget visszaállító, folyamatos talajtakarással operáló tevékenységeket, illetve az így gazdálkodókat. De akár a magánháztartások szintjét is: amikor árnyékoljuk a növényeket, amikor a fóliát fehérre festjük, szintén adaptációs módszerekkel élünk. Létezik már olyan átfogó kutatás, amelyben 100 olyan alkalmazkodási megoldást gyűjtöttek egybe a tudósok, amelyeket szisztematikusan alkalmazva akár vissza is lehetne fordítani a klímaváltozás negatív hatásait. Mi azt látjuk, hogy az extrém időjárási időszakok következtében fel fog értékelődni a beltéri növénytermesztés - Nyugat-Európában léteznek elhagyott ipari csarnokokban, sőt, kiürített metróállomásokon telepített közösségi kertek, s ha nem is ilyen formákban, de erre ma már Magyarországon is látunk jó példákat.
De vissza az egyébként nemzetközi standardokra épülő felmérés eredményeihez: mint Borek Flóra, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadás Csapat szenior menedzsere elmondta, idén az előzőekhez képest több, 76 vállalattól kaptak adatokat. A konkrét kérdések között szerepelt például az is, hogy az adott cég mikorra tervezi a működéséből adódó káros anyag kibocsátásának zéró szintre csökkentését.
-A befektetői-konkurrensi nyomás miatt a cégek korábban sokszor olyan célokat tűztek ki, amiket nem tudtak teljesíteni. Ebben is fejlődtek, a jelenlegi céljaik sokkal reálisabbak és területspecifikusabbak, a célok 38 %-a lényegében tudományosan megalapozottak - mondta el az eseményen Márta Irén. - És ez nem csak a multikra jellemző, a válaszadók között néhány fős kis startupok is vannak.
A sajtóeseménynek egyébként a flottakezelő és operatív autólízing cég, az Ayvens Magyarország adott otthont; a cég vezérigazgatója, Pesti Tímea elmondta, ők például többek között az autóállományuk színének tudatosabb megválasztásával, a flottapolitika megreformálásával, az egyes járművekbe szerelt extrák átgondolt, mérsékelt alkalmazásával tudtak jó eredményeket elérni a fenntarthatóság terén.
Természetesen szóba került az állami szerepvállalás és a szemléletváltás kérdése is - ezekre Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete válaszolt. Mint hangsúlyozta, amíg növekednek a kibocsátási értékek, nincs mód a felmelegedés mérséklésére, a zero értékek elérésével is mindössze megállítható a globális felmelegedés. Hozzátette, a párizsi klímacél még releváns, ám annak teljesüléséhez is igen komoly erőfeszítéseket kell tenni. A globális klímafinanszírozás terén létrejött nemzetközi megállapodásokat a szakember sikertörténetként említette.
-Novemberben pedig már Belémben tanácskozunk - az ottani klímacsúcson el kell érni, hogy a résztvevő országok megerősítsék a korábbi ambiciózus vállalásaikat, sőt, lehetőleg emeljenek azokon - mondta a klímanagykövet.
A BCSDH a vállalati jó példákat több országba, pl. Indiába, Brazíliába is „exportálja”, tavaly 30 klímaadaptációs jó gyakorlatot gyűjtöttek össze itthonról, de a külföldi működő megoldásokat is igyekeznek hazahozni és megmutatni a magyarországi cégeknek. Utóbbiak elsősorban az energia megtakarítás területén élnek innovációkkal, de körforgásos megoldásokkal is lehet találkozni, a cégek 66 %-a szerint utóbbi szegmens elengedhetetlen a klímacélok megvalósításához.
-A vállalatokat például arra próbáljuk rávezetni, hogy flotta-stratégia helyett mobilitás stratégiájuk legyen. Telepítsék az új egységeiket kapásból olyan területekre, amelyek tömegközlekedéssel is elérhetőek, alakítsanak ki elektromos járműparkot, premizálják a környezetbarát munkába járást preferáló munkatársakat és így tovább. Az ipar területén a jelenlegi rendszereink nem a jelenlegi klímára létesültek annak idején. Szükség van a szabadban végzett munkavégzés újraszabályozására is.
A 2025-ös esztendő céljait tekintve Márta Irén elmondta: kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerük mentén gyűjtik össze a legnagyobb kihívásokat és a lehetséges megoldásokat. Nemrég az európai körforgásos gazdasági hotspotok 2026-os budapesti találkozójának a szervezését is elnyerték.
-Azt szoktam mondani, hogy olyanok vagyunk, mint egy pók - szövögetjük azon cégek hálóját, amelyek tényleg komolyan veszik a fenntarthatóságot.
További hírek a kategóriából
