Egy nemrég kelt dán kutatás szerint a világban percenként (!) hárommillió egyszerhasználatos maszkot dobunk el/ki, amely hatalmas környezeti terhelést jelent. A fertőzésveszély és a szokás miatt idehaza ezek leginkább lerakókban végzik, az intézményekből összegyűjtve pedig erőművek berendezéseiben égnek el. Van rá környezetbarátabb megsemmisítési, netán fertőtlenítési módszer, de egyelőre kevés helyen használják.
2020 novemberében a Klímainnovációs Közösség által szervezett Plastic Startup Surgery-s versenyen is feltűnt egy egészségügyi startup, amelynek két szakembere az egészségügyben keletkező veszélyes hulladék autoklávozására építene vállalkozást. A téma a vírushelyzet eszkalálódása közben különösen aktuális, hiszen rengeteg fertőzött eszköz kerül ki a kórházakból. Ezek biztonságos megsemmisítése természetesen elsőrendű fontossággal bír – bár az égetésen túl ma már itthon is létezik fenntarthatóbb megoldás. A „Kevesebb hulladék, több egészség!” elv napjainkban akár alapvetés is lehetne.
Éppen ezt vázolta fel az említett eseményen a GreenTech startup egyik alapítója, dr. Szepesi Zita fogorvosnő. A fiatal szakember hangsúlyozta azt is, hogy az általuk megálmodott platform összekötné az egészségügyi klinikákat a fenntartható gazdasági szereplőkkel, ezzel segítve a betegellátóhelyek hatékonyságát és környezeti lábnyomuk csökkentését.
– Életünk során mindannyian kapcsolatba kerülünk valamilyen formában az egészségüggyel, azt viszont nem gondolnánk, a gyógyítás milyen sok szeméttel és károsanyag-kibocsátással jár együtt – mondta el a doktornő a prezentációjában. Érvként elég lenne megnézni az adatokat: Magyarországon egy év alatt kb. 11,500 tonna veszélyes egészségügyi hulladék keletkezik – egyrészt az általános egészségügyi szektorban, másrészt a fogorvosi rendelőkben –, ennek elégetésével 12 500 tonna CO2 kerül a levegőbe. Ez nagyjából annyi, mint amit 3000 hazai háztartás egy esztendő alatt termel.
– Jelenleg az egészségügyben keletkezett hulladék 65 százaléka semmisül meg égetéssel, miközben a modernebb autoklávozást csak a hulladékok 25 százalékánál alkalmazzák, 10 százalékban pedig egyéb módszereket használnak – vázolta a helyzetet dr. Szepesi Zita.
A fő cél azonban az egészségügyi szektor CO2- kibocsátás csökkentése: a szegmensben keletkezett veszélyes hulladékok környezetbarát ártalmatlanításának növelésével az autoklávozás aránya 45 százalékra nőne, s közben ugyanennyire csökkenne az erőművekbe kerülő hulladékmennyiség aránya is. Hozzátesszük: létező technológiáról van szó, amelyet a hazai nagyobb klinikákon alkalmaznak is, ilyen berendezések bérbevétele után.
– Lényegében úgy kell elképzelnünk az autoklávozást, mintha egy nagy kuktafazekunk lenne: a rendszer először felaprítja a hulladékot, majd magas nyomású gőzzel fertőtleníti is, a hulladék teljes felületén. A folyamat egyszerű és követhető: egy égetésmentes sterilizálóba kerül be a hulladék, itt gyakorlatilag „megtisztul”, így másodnyersanyagként tovább lehet adni a továbbhasznosító cégeknek. Károsanyag keletkezésről lényegében nem beszélhetünk, a kifolyó kondenzvizet a lefolyóba lehet kivezetni.
Magyarországon egyelőre az egyszer használatos eszközöket preferálja a szakma – a feldarabolós módszert alkalmazó vállalkozások mellett autoklávozással fertőtlenített, újrafelhasználható eszközöket gyártó cég nem is működik hazánkban. A hasonló startupoknak az egészségügyön belül sincs könnyű dolguk, az orvosegyetemeken nincs olyan képzés, amely a felelős és fenntartható hulladékgazdálkodást terjesztené a jövő szakemberei között. Az ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos eszmék egyelőre eltörpülnek a gyógyító tevékenység mellett.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2021 áprilisi számában jelent meg. A digitális lapszám megvásárlásáért katt ide: https://digitalstand.hu/vasarlas/_kiadvany/_vasarlas/5760
További hírek a kategóriából
