Az LMP eltökélt abban, hogy olyan kérdést fogalmazzon meg a paksi bővítés megakadályozására, amelyet a "politikailag terhelt" Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) át kell engednie - mondta Szél Bernadett, a párt társelnök-frakcióvezetője kedden sajtótájékoztatón, miután az NVB LMP-s politikusok újabb, a bővítést megakadályozni szándékozó népszavazási kérdéseinek hitelesítését tagadta meg.
Szél Bernadett elfogadhatatlannak nevezte és visszautasította az NVB elnökének szavait. Patyi András a politikus népszavazási kérdésének tárgyalásakor arról beszélt: már magából az alaptörvényből, a népszavazási törvényből, az NVB és a Kúria korábbi döntéseiből megállapítható, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe tartozik, és szövegében sem az Országgyűlés döntését indítványozza.
"A kérdés benyújtása messze van a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapvető követelményétől" - jegyezte meg az ülésen az NVB elnöke, hozzátéve, "országgyűlési képviselőktől elvárható, hogy ismerjék a törvényt".
Szél Bernadett hangsúlyozta: demokratikus jogával él, amikor népszavazási kérdést nyújt be annak érdekében, hogy a magyar emberek elmondhassák véleményüket "a piszkos üzletről, ami Paks-2 beruházás néven ebben az országban zajlik".
Az ellenzéki politikus azt mondta, az ülésen megbizonyosodhatott arról, hogy politikai döntések születnek, és a bizottság kormánypárti tagjai "a kákán is csomót keresnek". Példaként említette, hogy az egyik kérdés elutasításakor a bizottság hivatkozott arra, hogy nem bír egzakt tartalommal a "megújuló energia lakossági használata" fordulat, a lakosság nem közvetlenül használja a megújuló energiaforrásokat, hanem áramot használ.
Szél Bernadett visszautasította azt is, hogy a magyar lakosságot - mint fogalmazott - "kéthetente minősítik alkalmatlannak arra, hogy egy komplexebb kérdést meg tudjanak ítélni". Az NVB két hete öt LMP-s népszavazási kérdés hitelesítését tagadta meg.
Megjegyezte: az elmúlt 27 évben le kellett volna folytatni a társadalmi-szakmai-politikai vitát az atomenergia és a paksi bővítés kérdésében, de az, hogy a korábbi kormányoknak ez nem volt érdekük, nem jelenti azt, hogy most ne lehetne lefolytatni a vitát egy népszavazás kapcsán.
Felháborítónak nevezte, hogy a bizottság néhány esetben azért tagadta meg a hitelesítést, mert a népszavazás csak három évig bír kötőerővel, a kérdések azonban ennél hosszabb távra mutattak. A kormány négy évre kapja a megbízatását, mégis sok évtizedre meghatározza az ország sorsát és "egy piszkos paktummal Oroszországhoz köt minket" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ebben az esetben "a másik fél" is hozhat hosszú távú döntést, például az atomenergetikai beruházások megvalósulásáról.
Kifogásolta, hogy a bizottság nem vizsgálta Róna Péter felvetését, aki szerint a paksi szerződés nem is felel meg a nemzetközi szerződések feltételeinek. Jelezte: az NVB döntéseit megtámadják a Kúrián, és újabb kérdéseket nyújtanak be.
Ungár Péter, az LMP országos elnökségi tagja, akinek szintén két kérdését tárgyalta kedden a bizottság, közölte, szégyenletesnek tartja, hogy beadványozóként nem szólhatott hozzá a hitelesítésről szóló vitában. Úgy vélte, amit az ülésen látott, az "a kettős mérce diadala", mivel a kvótanépszavazásnál egy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről lehet népszavazást tartani, a paksi bővítést érintő nemzetközi szerződés felbontásáról azonban nem.
Megjegyezte: az a személyeskedő hangnem, amellyel az NVB elnöke az ülést vezette, mutatja, hogy Patyi András "teljességgel alkalmatlan, hogy egy ilyen köztestület vezetését ellássa".
További hírek a kategóriából
