Végleg kiveszi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kezéből az új szélerőművek engedélyezési jogát a kormány – derül ki a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyezte, most benyújtott törvénytervezetből. A jogszabály a világörökségi és a védett természeti területeken tiltja meg ilyen létesítmények telepítését. A kabinet évente rendeletben határozza meg a kiadható engedélyek számát. Ezzel csupán az a probléma, hogy az utóbbi évtizedben ez a szám nulla volt – írja a Népszabadság.
A szélalapú áramtermelés nemzetközileg elfogadott megújulóenergia-hasznosítási mód, ami csökkenti a szén vagy a gáz elégetéséből származó légszennyezést és az ország külső energiafüggőségét. A telepítés viszonylag komoly költségén túl az üzemeltetés szinte költségmentes. A szélerőművek létesítési lehetőségére a magyar állam szűkös erőforrásként tekint. Ezért azokra elvileg időszakosan pályázatot hirdet. De ilyen versenyre először és utoljára 2006-ban került sor. A Magyar Szélerőmű-ipari Társaság honlapján található összesítés szerint így összesen 171 szélkerék épült az országban, elsősorban a szeles nyugati határvidéken. Ezek összességében 330 megawatt (MW) beépített kapacitást képviselnek. Ez egy kisebb erőmű mérete. (A magyarországi igény pillanatnyilag 4-5 ezer MW, a paksi atomerőmű termelése 2 ezer MW.)
A 2009-ben a Bajnai-kormány alatt az energiahatóság által meghirdetett újabb, ezúttal 410 MW-ra szóló kiírást az Orbán-kabinet 2010-ben, röviddel megválasztásuk után – a várt eredményhirdetés előtt néhány nappal – lefújta. Azóta is visszatérő az új széltender iránti igény.
A magyar szabályozás szerint a szélerőművekben megtermelt áramot az állam a megtérülési időszakban kilowattóránként kiemelt, több mint 30 forintos fix díjért veszi át. Az elmúlt évtized során több hazai szélerőmű is kikerült már a kedvezményezetti körből, és a piacon kényszerül eladni áramát. Igaz, ez a bevétel ott már szinte tiszta nyereség. Noha az elmúlt évek során időről időre felerősödtek a formálódó újabb szélpályázatról szóló iparági pletykák, a várakozás kezdett egyre inkább godot-i jelleget ölteni. Így számos lehetséges beruházó elpártolt a magyar piactól és más, a környezetvédelem mellett elkötelezettebb államok – például Románia vagy Lengyelország – felé vetették tekintetüket.
A módosításokat egyébként nem a nemzeti fejlesztési tárca, hanem a Miniszterelnökség jegyzi.
További hírek a kategóriából
