Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) ügyvezető igazgatója
„Két területen szeretnék előrelépést jövőre a hulladékgazdálkodásban. Először is abban, hogy a rendszer kiszámíthatóbb és több évre tervezhető legyen. Másrészt pedig abban, hogy a szemléletformálás hangsúlyosabbá váljon. Az első pontban említett területhez kapcsolódna az Italos Karton Egyesülés saját célja, hogy legalább 5%-kal növekedjen hazánkban ennek a csomagolóanyagnak a szelektív gyűjtése. A második pontban említett kommunikációhoz kapcsolódóan, az országos programokon kívül, szerencsésnek tartanám a helyi kezdeményezéseket, valamint a fiatal korosztályok mellett a nyugdíjasok bekapcsolását a szemléletformálásba. Elméletileg a kommunikációnak a pénzügyi fedezete is rendelkezésre áll, mivel a termékdíjtörvény 20. § (2) bekezdése kimondja, hogy a termékdíjból befolyt összegnek a 7%-át szemléletformálásra kell fordítani. Ezen kívül a KEHOP programban is van erre lehetőség, de sajnos ezek az összegek nem jutnak el a helyi civil szervezetekhez. Reméljük jövőre ebben is változás történik, pozitív irányban.”
Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) ügyvezető igazgatója
„A hulladékgazdálkodási szektor jövőjét alapvetően meghatározhatja az EU körforgásos gazdaságról szóló jogalkotási csomagja. A Javaslatcsomag 2017-ben várható elfogadásával reményeim szerint a hazánkban immár több éve tartó útkeresési fázis lezárul, és egyértelmű irányt vesz az ágazat fejlődése. Bízom abban, hogy például a hulladéklerakási járulékra vonatkozó szabályok gyökeresen módosulni fognak, és a jogalkotás a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben fogja támogatni a hulladékok anyagában történő hasznosítását. Az idén megalakult NHKV Zrt. feladatellátása tekintetében továbbra is rengeteg kérdés merül fel. Kérdéses, hogy hogyan fog megvalósulni a közszolgáltatók által gyűjtött haszonanyagok értékesítése, továbbá a haszonanyagok új koordinációjának a rendszere miként fog kapcsolódni a jelenleg az OKTF NHI által a termékdíjas körben működtetett szolgáltatásvásárlási konstrukcióhoz. Őszintén remélem, hogy a felmerülő kérdések kapcsán minden érintett érdekeit szem előtt tartó, versenyjogi szempontból is megfelelő válaszok fognak születni.”
FARKAS HILDA, KSZGYSZ, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ
„Azt várom, hogy tovább erősödjön a környezetvédelem hangsúlyossága a világban, Európában, ha elvárássá és társadalmi szokássá válik, akkor Magyarországon is nagyobb hangsúlyt fog kapni. Ez nem valósulhat meg egyik évről a másikra, de a folyamat erősítése reális cél. Az olyan nagy akciók, mint a tavalyi Párizsi Klímacsúcs, felhívják a világ figyelmét arra, hogy elengedhetetlenek a változások, de ezt még erőteljesebben kell sulykolni. A szemléletformálást két síkon kell erősíteni: a (nagy)politikusok, illetve a hétköznapi emberek szintjén. Oda kell menni az emberekhez, elsősorban lokális, célzott akciókat, projekteket kell szervezni. Kiváló példa a hulladékcsökkentési hét vagy a Nyugat-magyarországi Környezetvédelmi Alapítvány idei, az idősek energiatudatosságának erősítését célzó szombathelyi rendezvénye. Fontos, hogy az emberekben tudatosuljon: anyagilag is megéri a környezettudatosság. A KSZGYSZ 5-6 éve kezdett ilyetén tevékenységét erősíteni fogja jövőre is – ezt egyébként a tagság is egyértelműen igényli.”
NAGY MIKLÓS, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára
„A hazai GDP közel 2%-át előállító csomagolóipar fizeti be a központi költségvetésbe az éves termékdíjbevételek 60%-át. Ennél is sokkal komolyabbak azok a járulékos adminisztratív feladatok, amelyek a bonyolult és sok hiba vétésére alkalmat adó CSK kódok használatából, az átvállalási szerződések kényszerű alkalmazásából, vagy – egyes esetekben – a számlazáradékok üzleti titkot sértő adatigényéből erednek. A magyarországi csomagolási hulladékok gyűjtési és hasznosítási teljesítménye csak részlegesen tesz eleget az EU 94/62/EK irányelvében meghatározott követelményeknek, a csomagolószerek után befolyt termékdíj kevesebb, mint 20%-át fordítják a hasznosítás finanszírozására. A november elején a CSAOSZ közreműködésével és a KSZGYSZ szervezésében megtartott „Hogyan juthatunk el a körforgásos gazdasághoz?” című konferencián a jogalkotói oldalról megmutatkozó együttműködési készség bizakodással tölt el, hogy érdemi tárgyalások kezdődhetnek a szakterületünket sújtó terhek mérsékléséről és az országos hasznosítási teljesítmény javításához hozzájáruló javaslatainkról.”
További hírek a kategóriából
