Van-e élet a szélturbinák 20-25 éves üzemidején túl? Ha igen, milyen formában és mik ennek a feltételei? A szélerőművek életciklusának egy kevésbé ismert szakaszát mutatjuk be cikkünkben, amely a KDMFÜ Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. BIOWIND projektjének keretében készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének közreműködésével.
Az ember könnyen hiheti, hogy egy-egy szélturbina a leszerelést követően befejezi pályafutását és valamiféle hulladéklerakóban végzi. A folyamat ennél azonban jóval érdekesebb és tanulságosabb, hiszen az életidejük meghosszabbítására rengeteg megoldás létezik. Ezek közül a legszerencsésebb, és messze a legkisebb környezeti kihívást jelenti, ha már eredendően sokkal hosszabb élettartamra tervezik és megfelelően karbantartják a gépet, ezáltal – a gyakorlati tapasztalatok szerint folyamatos karbantartással, javításokkal – akár az 50 éves élettartam is elérhető.
Ugyancsak minimális környezetterhelést jelent, ha a berendezést leszerelik és egy nagyjavítást követően újra használatba veszik Ez olyannyira jól működő gyakorlat, hogy a felújított, másodkézből vásárolható szélturbináknak komoly piaca van szerte a nagyvilágban. Jelenleg a szélerőművek 80%-át leszerelést követően elszállítják és máshol állítják fel, és vonják be ismét az energiatermelésbe. Jellemzően nyugat-európai országokból származó szerkezetek kerülnek keletebbre, illetve a balti államokban élveznek nagy állami támogatást a másodkézből származó szélerőművek.
Az újrahasználat is egyre jobban terjed[1] - a szétszerelt turbinák egy-egy alkatrésze, például a lapát, új funkciót kap, legyen az játszótér, kerti- vagy utcabútor. Sok esetben gyalogoshidak vagy kerékpártárolók építéséhez használják fel a szélturbinák lapátjait. A leszerelt gépházak átalakításával kisebb lakásokat hoznak létre. Ezek az újrahasználat olyan jól jövedelmező példái, amelyekre egyre több vállalkozás építi a jövőjét. De további ötletek is fekszenek a tervezőasztalokon, hiszen rohamosan nőnek az igények az újrahasznált termékek és fenntarthatóbb megoldások iránt.
A fentieknél radikálisabb műszaki beavatkozást jelent az újrafeldolgozás[2]. A szélturbinák teljes anyagtömegének 85-90%-a, leginkább a beton és a különféle fémek, könnyen újrafeldolgozhatóak.[3] A kihívást mindeddig a lapátok jelentették, amelyek ellenálló, ugyanakkor könnyű anyagból készültek: 60-70%-ban üveg- vagy szénszálas anyagból, 30-40% epoxi gyantából (vagy ehhez hasonló anyagból). Az áttörés 2023-ban történt, amikor a világ legnagyobb szélturbina-gyártója bejelentette, hogy megtalálták az eljárást a sok komponensű lapátok kémiai bontására. Ez a sokrétű hasznosítás irányába nyit kaput, hiszen az így kinyert másodnyersanyag zajvédő falak gyártására, építőanyagként, sőt, akár újra szélturbina-lapátok gyártására is alkalmas. Fontos megjegyezni, hogy az iparág legnagyobbjai nagyon is tisztában vannak a környezeti kihívásokkal, emiatt a technológiai fejlesztések fókusza nem kis részben ezek megoldását célozza.
A szélerőmű park leszerelését követően a terület helyreállítása a feladat. Erre országonként más-más szabályok érvényesek, azonban közös bennük, hogy az üzemeltető felelőssége gondoskodni a környezet védelméről.
Források:
https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2021.105601
https://doi.org/10.13140/RG.2.2.16039.37287
https://www.mwps.world/used-wind-turbines-marketplace/
Tractebel: Background study on sustainable approaches to wind turbine decommissioning – A BIOWIND project belső tanulmánya
[1] Ahogy a szélenergia-kapacitás bővül, úgy lesz egyre magasabb az elhasználódó lapátok száma is. Ezek olyan sajátos műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket építőelemként való felhasználásra. Emellett ellenállóképességüknek köszönhetően nehezen rongálhatók, valamint a szélsőséges időjárási körülmények sem okoznak bennük kárt. A Blade-made nevű holland vállalkozás kreativitása is jelentősen hozzájárult a lapát újrahasználatának terjedéséhez. Jól szervezett hálózatukban több szektorral együttműködve bonyolítják le a tárolást, a szállítmányozást és az esetleges átalakításokat. Tevékenységüknek köszönhetően világszerte új életet kezdhetnek a szélturbina lapátok játszóterek, zajvédő falak és kerékpártárolók formájában.
Forrás:
https://doi.org/10.1002/ep.13932
[2] Az újrafeldolgozás a hulladékok fizikai, kémiai, biológiai átalakítását jelentik. A szélturbina-lapátok esetében ez a feldarabolásukat, majd ledarálásukat, aztán esetleges kémiai átalakításukat jelenti.
A lapátokból nyert darálék gyakran szolgál fröccsöntés alapanyagául, de az építőiparban is használják.
Mivel a lapátokat úgy tervezik, hogy ellenálljanak a szélsőséges időjárási körülményeknek, így a belőlük nyert köztes termék belekeverhető favédő szerekbe, javítva a faanyag ellenállását például az UV-sugárzással szemben.
Oldószerekkel is kezelhetők a lapátok, erre leggyakrabban alkoholokat és savakat használnak. A folyamat előnye, hogy a szálak szerkezete kevésbé roncsolódik. Azonban hátrány, hogy jelentős mennyiségű oldószert igényel - azzal együtt is, hogy ezek egy része visszanyerhető. Az oldott epoxi gyantából jó fűtőértékkel rendelkező olajat lehet előállítani.
Forrás:
https://doi.org/10.1002/ep.13932
https://doi.org/10.1016/j.rser.2018.08.041
[3] Nem meglepő, hogy a szélturbina tömegének 75-90%-át a vasbeton alapzat teszi ki. A fennmaradó főegységek közül kiemelkedik az acélból vagy betonból gyártott torony. Ezek mind minőségromlás nélkül újrafeldolgozhatók. A gépház és a benne lévő alkatrészek anyaga is főleg fém, ez foglalja magában a generátort, a sebességváltót és egyéb szükséges elektronikai berendezéseket. A három lapát tömege együttesen alig 2-5%-ot tesz ki.
Forrás:
https://www.en-former.com/en/scrapped-how-does-one-dispose-of-42000-rotor-blades/
További hírek a kategóriából
