• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Eiffel-torony méretűre nőhetnek a szélkerekek

NRGReport 2019.10.28 15:11
Hírek » Megújuló energia

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss elemzésében a tengerekre telepített szélerőművek hatalmas potenciálját vizsgálta meg. 2040-re még konzervatív becsléssel is tizenötszörösére nőhet a telepített szélenergia kapacitás a 2018-as értékhez képest. Európa lehet a területen a piacvezető, Kínát is maga mögé utasítva, emellett a szélturbinák piacán hatalmas technológiai forradalom zajlott le az elmúlt pár évben, mely a várakozások szerint a jövőben is folytatódhat.

A tengerekre telepített szélturbinák az egyik legdinamikusabban bővülő energiatermelési technológiává nőtte ki magát az elmúlt 9 esztendőben. 2010-ben először lépte át az 1 gigawattot az újonnan épített erőművek kapacitása, 2018-ban ez a szám már 4,3 gigawattot ért el. 2010-ben még csupán világviszonylatban 3 gigawattnyi kapacitás volt elérhető, mely 2018-ra 23 gigawattra gyarapodott. A tengeri szélenergia kapacitások éves üzembehelyezése átlagosan 30%-kal nőtt az elmúlt kilenc esztendőben, melyet egyedül a napenergia telepítések tudtak felülmúlni. 2019 közepére már 17 országban több mint 5500 darab tengerre telepített szélerőmű állt működésben, hozzá kell tenni, hogy a tengerre telepített szélturbinák 2018-ban egyelőre a világ energiatermelésének csupán 0,3 százalékát adták. Azonban Dániát külön érdemes kiemelni, ugyanis a tengeri szélturbinák a teljes áramtermelésük 15 százalékát szolgáltatták, míg a partra telepített társaikkal együtt már az ország villamosenergiaigényének 50 százalékát biztosították. 

A globális szélerőműpiac az előrejelzések alapján hatalmas növekedés előtt áll. A Nemzetközi Energiaügynökség két forgatókönyvet vizsgált meg:

→ Az első azt feltételezi, hogy a jelenleg tervben levő intézkedések fognak megvalósulni

→ A második szcenárió pedig a fenntartható fejlődéshez és a Párizsi Egyezmény betartásához szükséges feltételrendszerrel dolgozik.

Az első, konzervatívabb forgatókönyv szerint 2040-re a tizenötszöröse lehet a tengeri szélerőművek kapacitása a 2018-as értéknek, és az elkövetkező öt évben pedig duplázódhatnak. A második szcenárió esetén még élesebb növekedés várható, mely 2040-re még az első forgatókönyv óriási növekedését is megfejeli 65 százalékkal, így összességében 2040-re 3-5 százalék közé kerülhet a tengeri szélkerekek hozzájárulása a világ globális energiatermeléséhez, mely jelenleg a fél százalékot sem éri el.

A konzervatívabb forgatókönyv esetén a tengeri szélturbina telepítések nagyrésze hat régióra szűkíthető, ahol a politikai szándék és a környezeti adottságok is rendelkezésre állnak. Az előrejelzések alapján Európa és Kína lehet a piacvezető 2040-re több mint 70 százalékos részesedésükkel, őket követhetik az Egyesült Államok, Korea, India és Japán, melyek a maradék egynegyedét adhatják a telepített kapacitásoknak.

Az Európai Unió továbbra is piacvezető maradhat az elkövetkezendő két évtizedben a tengerre telepített szélturbina kapacitások terén. A konzervatívabb forgatókönyv esetén az EU 40 százalékos piaci részesedéssel rendelkezhet 2040-ben, a telepített kapacitások mértéke pedig elérheti a 130 gigawattot. Évente egyre több új kapacitás átadására kerülhet sor, és 2040-re minden hatodik kilowatt már tengeri szélerőművek termeléséből származhat.

A technológia hatalmasat fejlődött, mióta Dánia 1991-ben elhelyezte első part menti szélkerekét. Mind fizikai kiterjedésükben, mind áramtermelő képességükben hatalmas előrehaladáson estek át a turbinák. Az innováció során megnövekedett a turbinák mérete, 2010-ben még csak 100 méter magasak voltak és 3 MW kapacitással rendelkeztek, addig 2016-ra magasságuk meghaladta a 200 métert, és termelési kapacitásuk a 8 MW-t. 2030-ra a szélturbinák megközelíthetik akár az Eiffel-torony méretét, és kapacitásuk elérheti a 15-20 MW-t.


Forrás: Portfolio|kép: Pixabay.com

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Tovább nő az elektromos autók egy töltéssel megtet...
Közzétéve 2016.08.15 11:19
Az energiatudatos Veszprémért
Közzétéve 2016.10.03 09:18
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      402
    • Környezetvédelem
      933
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      15
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. május-június
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.