Hangokat hallanak, és olyan dolgokat látnak, amiket mások nem. Üldözési mániájukat van, azt hiszik, hogy kémkednek utánuk. Gyakrabban fordulnak elő ilyen kényszerképzetek azon kamaszok körében, akik szennyezett városi levegőt szívtak be testük növekedésének éveiben, mint azoknál, akik vidéken, falusi környezetben nőttek fel – állítják angol kutatók. A vizsgálat kritikusai szerint azonban más okai is lehetnek az elmezavarnak.
Tudományos kutatások eddig azt ismerték el, hogy a légszennyezettség szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, ám a káros élettani hatások repertoárja most bővülni látszik. A JAMA Psychiatry nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a londoni King’s College tudósai összegezték kutatásukat. 1994-ben és 1995-ben született fiatalokat kérdeztek ki 5, 7, 10, 12 és 18 éves korukban. Arról érdeklődtek, hogy hallanak-e hangokat, vagy látnak-e olyan dolgokat, amiket mások nem, valamint érezték-e már úgy valaha, hogy követik őket, kémkednek utánuk. Ezek még nem feltétlenül teljesen kifejlődött, kibontakozott pszichés rendellenességek és betegségek bizonyítékai, lehetnek ideiglenes és ritka hallucinációk, illetve tévképzetek.
A 13 éven át tartó kutatásban több mint 2000 személy vett részt. A bevallásos-beismerős alapon szerzett adatokat összevetették az óránkénti légszennyezési adatokkal azokról a helyekről, ahol a kísérleti alanyok laktak.
A kutatócsoport vezetője, Joanne Newbury szerint az elmúlt évtizedekben már többször is kimutatták vizsgálatokban, hogy a városi lét és a pszichózis – a köznyelvben elmebaj – között kapcsolat van. A városokban magas a nitrogén-oxidok – köztük a nitrogén-dioxid – koncentrációja a levegőben. A tudósok a következő megállapításokat tették tanulmányukban:
A kamaszok 30 százaléka (623 személy) állította azt, hogy voltak már pszichotikus élményeik 12 és 18 éves kora között.
Három kategóriában tűnt nagyobbnak az egyén hajlama a pszichózisra: a nitrogén-dioxidnak, a nitrogén-oxidoknak és a kis átmérőjű, levegőben szálló szennyező részecskéknek (PM2,5) kitett embereknél 71, 72 és 45 százalékkal volt nagyobb az esélye annak, hogy elmezavarossá válnak, mint azok, akik az alsó 25 százalékba tartoztak a lakhelyük légszennyezettsége tekintetében, vagyis tisztább levegőjű környéken éltek.
- A vizsgált városokban a legtöbb kerületben 94 százalékkal nagyobb a kockázata a pszichotikus élmények előfordulásának, mint a vidéki, falusi környezetben élőknél.
- A legnagyobb légszennyezésben élő felső 25 százalék tagjai körében gyakoribb volt az elmezavaros élmények előfordulása.
- A városi tizenéveseknél a vidéki kortársaikhoz képest majdnem kétszer nagyobb az esélye, hogy felnőttkorukban az említett pszichotikus – elmezavarról tanúságot tevő – tünetek alakuljanak ki náluk.
A brit kutatók igyekeztek hangsúlyozni, hogy nem azt állítják, a szennyezett városi levegő és a pszichózis között ok-okozati hatás van, inkább arról van szó, hogy szoros a kapcsolat a kettő között. Az egyértelmű ok-okozati hatást azért sem lehet kimutatni, mert az elmezavar kialakulásába több élettani tényező és társadalmi, környezeti hatások is bejátszhatnak, például a cigarettázás, az étrend, a füvezés vagy a bűnügyek gyakorisága a kerületben. A CNN-nek több olyan tudós is nyilatkozott, aki emiatt szkeptikus a tanulmány adatait illetően.
További hírek a kategóriából
