A Föld felületének 70 százalékát felhők árnyékolják be, természetes takarót nyújtva a napfény ellen. Már 2016-ban arról írtak tudósok 1983 óta gyűjtött műholdas adatokat elemezve, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a felhők keletkezésének folyamatát. Egy új számítógépes szuperszimuláció szerint, ha tovább növekszik az emberiség üvegházgáz-kibocsátása. az óceánok fölötti nagy felhők eltűnhetnek.
A felhők jégkristályokból és vízcseppekből állnak és segítenek stabilizálni a földi klímát, hogy az ne forrósodjon túl az éghajlat a napsugaraktól. A gomolygó rétegfelhők, vagyis a sztratokumulusz felhők fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. Az alacsony égövi tengerek 20 százalékát árnyékolják be, előfordulásuk különösen a szubtrópusi régióban gyakori.
A California Institute of Technology kutatói Tapio Schneider vezetésével olyan számítógépes szimulációt végeztek, melybe a „business as usual” szcenáriót táplálták be, vagyis azt, ha nem mérsékeljük légszennyezésünket. Ez esetben száz éven belül 1200 ppm-re (parts per million) nőhet a légkör üvegházgáz-koncentrációja, ami nagyjából a háromszorosa a jelenleginek (410,92 ppm).
Amint a szimulációból kiderült, a levegő ilyen szintű szennyezettségénél ezek a gomolygó rétegfelhők nem tudnak lépést tartani az ÜHG-koncentrációval, csak apróbb alakzatokat tudnak formálni, többé már nem olyan kiterjedtek és összefüggő „lepedők”, mint voltak, s tudósok szerint ez vészes következményekkel jár. A kisebb felhők ugyanis egyáltalán nem képesek azt a napfényvisszaverő erőt nyújtani, amit a sztratokumulusz-felhők biztosítanak. Ezzel csökken a Föld albedója, vagyis azon képessége, hogy visszaverje a napfény energiáját az űr felé.
A tudósok mostani számítása szerint nagyjából 100-150 év alatt jöhet létre ez az átalakulás, s amint eltűntek a nagy felhők, a földi klíma olyan mértékben forrósodhat fel, ami tragikus lehet ránk nézve. Nem kevesebb, mint 12 Celsius-fokos felmelegedéssel kell számolni. Erre utoljára 56 millió évvel ezelőtt volt példa, s a kiváltó ok igazából mindez idáig rejtve maradt a szakemberek előtt. Annyi tudunk, hogy 56 millió éve az óceánok felmelegedtek, a vízszint megemelkedett, s az állatvilág az Északi-sark felé menekült, hűvös lakhelyet keresve. A Föld ökoszisztémáit óriási viharok tépázták.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Föld melegházzá válására a gomolygó rétegfelhők eltűnése rakott rá még egy lapáttal, s a klímaváltozást erősítő visszacsatolásként hatott. Tudósok nemrég azt emlegették egy tanulmányban, hogy már 8 Celsius-fokos felmelegedésnél már életbe lép a „melegház szcenárió”, de a 12 Celsius-fokos felmelegedés lehetősége ezen is túltesz.
További hírek a kategóriából
