• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Energiahatékonyság: Magyarország lemaradóban

Klímablog 2018.05.16 12:11
Hírek » Megújuló energia

  Az Európai Unió tagállamainak évente számot kell adniuk arról, hogy haladnak energiahatékonysági szakpolitikáik végrehajtásával, mennyi energia megtakarítását tudják felmutatni. Magyarország csúszásba került, 2014–2016 között a vállaltnál kevesebb energia-megtakarításról számolt be.

  Az Energiahatékonysági Irányelv egyik legerősebb pontja a 1,5 százalékos energiamegtakarítási kötelezettség. Minden tagállamnak évről évre a végfelhasználók felé értékesített energiamennyiség 1,5 százalékát kell megtakarítania.

  Egyes számítások szerint uniós szinten az összes energiamegtakarítás fele köszönhető ennek az intézkedésnek. Ez elérhető az energiaszolgáltatói kötelezettség bevezetésével, vagy – mint hazánk esetében – alternatív szakpolitikai intézkedések bevezetésével. Ennek eredményeképpen kell Magyarországnak 2020 végére elérnie az ipar egyéves energiafelhasználásával megegyező megtakarítást.

  Nem önmagában az jelenti a problémát, hogy uniós vállalásaink nem teljesítése jogi és pénzügyi következményekkel járhat. Nagyobb gond, hogy uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít, és energiaigénye a mai napig szignifikánsan magasabb, mint az EU-átlag.

  Több olyan, egymással párhuzamosan futó, fontos, de kevéssé összehangolt lakossági program indult már az elmúlt években Magyarországon, melynek célja a lakossági felújítások ösztönzése, ugyanakkor a fenti programok által elért háztartások száma – az épületenergetikai felújítások tekintetében – alacsony. Az egymással párhuzamosan működtetett vagy rendszertelenül indított programok részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

  Nincs egykapus rendszer, mindenhova külön-külön kell pályázni, igénylést benyújtani. A rendszer technokrata, nem a kedvezményezett áll a középpontban, ráadásul sok a korlátozás, mely inkább elriaszt. Holott nemcsak a pénzügyi ösztönzők, hanem a lakossági energetikai korszerűsítések bonyolult folyamatának egyszerűsítése, emberközpontúvá tétele is ösztönzőleg hat azok megvalósulására, akár addicionális állami források bevonása nélkül is.


Forrás: Klímablog.hu|kép:Pexels.com

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Tovább nő az elektromos autók egy töltéssel megtet...
Közzétéve 2016.08.15 11:19
Az energiatudatos Veszprémért
Közzétéve 2016.10.03 09:18
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      402
    • Környezetvédelem
      933
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      15
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. május-június
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.