Az erdőtörvény módosításának tervezete a három legnagyobb természetvédelmi civil szervezet szerint nem egyetértéssel került a múlt héten a Parlament elé. A szervezetek fenntartják korábbi, és egy hétfői sajtóközleményben is következetesen képviselt álláspontjukat, mely szerint a módosított erdőtörvény tervezetben természetvédelmi és közjóléti szempontból visszalépések történtek.
A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a múlt hét elején kiadott közös sajtóközleményében felhívta a figyelmet az erdőtörvény módosítás tervezetében szereplő azon változtatásokra, amelyek természtvédelmi és közjóléti szempontból hátrányosnak tekinthetők – ezáltal visszalépést jelentenek a hatályos erdőtörvényhez képest. Többek között kiemelték a folyamatos erdőborítás mellett kezelt állami erdők területének tervezett csökkentését, az idegenhonos, inváziós fafajok telepítése során elvárt védősáv megfelezését, a védett ártéri erdőkre is vonatkozó kötelező árvízvédelmi rendeltetést, illetve a kultúrerdők vágáskorának eltörlését. Két országos erdészeti érdekképviseltet – Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) közös nyilatkozatban „pálfordulásnak” nevezte a közleményt. Állításuk szerint „a több évig tartó folyamatos egyeztetések, viták és tárgyalások során formálódó Erdőtörvény jelenlegi, a Parlament elé kerülő szövegének tartalmáról és időszerűségéről elismeréssel nyilatkozott több ellenzéki párt képviselője és több természetvédelmi civil szervezet is”.
„Az erdőtörvény koncepciójával kapcsolatban először 2016 márciusában fogalmaztuk meg álláspontunkat, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter részére küldött nyílt levélben. Az azóta eltelt időben az egyeztetésekben részt vevő zöld civil szervezetekkel együtt aggodalmunkat fejeztük ki a módosítások várható irányával kapcsolatban, és következetesen képviseltük a legutóbb is közzétett álláspontunkat” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. „Bár a minisztériumi konzultációkon – ahol az erdészeti érdekképviseletek is jelen voltak – lehetőség nyílt szakmai párbeszédre, a legfőbb kifogásolható pontokban nem alakult ki egyetértés. Álláspontunk szerint a Parlament elé került tervezet természetvédelmi szempontból visszalépésnek tekinthető, ezért továbbra is javasoljuk a vitás kérdések felülvizsgálatát a végszavazás előtt” – nyomatékosította Gálhidy László.
A civil szervezetek részletes javaslata a normaszövegre vonatkozóan elérhető a magyartermeszet.hu weboldalon.
További hírek a kategóriából
