A légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608.000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak, mutatta ki a témában valaha végzett legnagyobb kutatás. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt. Pedig már kis lépések is sokat segíthetnének…
Az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance - EPHA) ma publikált jelentése „forintosította” a három leginkább egészségkárosító légszennyező anyag (lebegő részecskék, ózon, és nitrogén-dioxid) okozta olyan károkat, mint az elkerülhető, korai halálozás, orvosi kezelések költsége, kiesett munkanapok és egyéb egészségügyi költségek.
A „Health costs of air pollution in European cities and the linkage with transport” című tanulmány az összes uniós országot, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot, lefedően 432 várost vizsgált. A légszennyezés költségei mindösszesen évi 166 milliárd eurót (azaz több mint 60 billió (!) forintot) tesznek ki, azaz városonként átlagosan 385 millió eurót (140 milliárd forintot), illetve fejenként átlagosan 1300 eurót (474.500 forintot). Azok szembesülnek a legnagyobb költségekkel, akik a legnagyobb európai városokban élnek a népsűrűségnek és magasabb kereseteknek és kiadásoknak köszönhetően. De a közép- és kelet európai városok ezt a tendenciát megtörve, rosszabb helyezést értek el, a különösen rossz levegőminőségüknek köszönhetően. Ezért például a bukaresti lakosok „fizetik” a legtöbbebet, 3004 eurót, míg a szennyeződésektől mentes Santa Cruz de Tenerife lakosok a legkevesebbet, 382 eurót.
A CE Delft által készített tanulmány legnagyobb a maga nemében mind a vizsgált városok száma, mind a figyelembe vett szennyező anyagokat tekintve. A kutatók az Eurostat és a hivatalos mérőállomások adatait használták az okozott károk és az ebből eredő betegségek költségeinek kiszámításához. (A kutatásból kizárták a beltéri levegőszennyezés hatásait, ami szignifikáns oka számos megbetegedésnek)
A magyarországi adatok alapján a légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608.000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak. A tanulmányban négy magyar várost vizsgáltak részletesen:
A légszennyezés a környezeti hatásokkal összefüggő korai halálozás fő oka az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A probléma értelemszerűen jelentősebb a városokban, ahol az Unió állampolgárainak kétharmada él. Az adatok alapján az európai városok kétharmada megszegi a WHO által megállapított egészségügyi határértékeket. A lebegő részecsék (PM), a nitrogén-dioxid (NO₂) és ózon (O₃) évente mintegy 400.000 európai halálesetért felelősek.
Az EPHA most bemutatott tanulmánya az elérhető legfrissebb, még a COVID-19 pandémia kitörése előtti adatok alapján készült. Mivel a kialakult betegségek és a halálozás felelősek a költségek zöméért, és folyamatosan nő a légszennyezettség, valamint a súlyos COVID esetek közötti összefüggéseket alátámasztó bizonyítékok mennyisége, így ma már e számok még magasabbak lehetnek mint a tanulmányban.
További hírek a kategóriából
