Felújításra váró hazai erőművi kapacitások

2016. január 1-től, vagyis alig több mint 3 hónap múlva az Európai Unió minden országában életbe lép az ipari káros anyag kibocsátás csökkentéséről szóló irányelv. A direktíva előírásainak megfelelően a hazai erőműveknek – technológiától és üzemmérettől függően – jelentős mértékben kell csökkenteniük nitrogén-oxid, kén-dioxid és szálló por kibocsátásukat. A drámai korlátozások életbe léptetésére a hazai erőművek 2020. január 1-jéig haladékot kapnak. Az Alstom számításai szerint hazánkban a fosszilis bázisú erőművek jelentős részének fejlesztését szükséges elkezdeni és elvégezni ahhoz, hogy az ország éves bruttó 42,5 TWh villamosenergia-felhasználásának jelentős - a MAVIR ZRT. adatai alapján - több mint 30%-ot kitevő importhányadát ne kelljen ezen erőművek kényszerű leállítása miatt tovább növelnünk. Az Alstom a közelmúltban 80, jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal működő, 10-46 éves erőműben végzett felmérést azok fejlesztési igényeiről a világ 26 országában. A felmérés megállapította, hogy az erőművek egyes környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági projektjei a jelentős – a teljes hazai erőműpark viszonylatában több tízmilliárd forintos – pénzügyi ráfordítás mellett, még szakértői megvalósítással is legalább 1-3 évet vehetnek igénybe. – áll a cég közleményében.