A mai átlagos napelemek 15-19 százalékos hatékonysággal tudják elektromos árammá alakítani a napból jövő energiát. Egy ilyen panel már elég olcsó ahhoz, hogy a lakosság körében is népszerű lehessen, és a teljesítménye is kellően magas ahhoz, hogy érdemes legyen a tetőre szerelni. A legújabb technológia már jóval meghaladja ezt a hatékonysági szintet, de a különleges anyagokból készülő cellákat általános háztartási felhasználásra még messze nem éri meg megvásárolni. Egy új fejlesztés viszont változtathat ezen a helyzeten.
A svájci Insolight fejlesztett ki egy olyan hatszögletű lencsékből álló rendszert, amely a napelemek fölé szerelve a beérkező fényt összegyűjti és egészen kis területre vetíti. Az optika ráadásul követi a nap járását és alkalmazkodik az időjárási körülményekhez is, aminek köszönhetően a cellákat mindig a lehető legerősebb fény éri. A Techcrunch cikke szerint ezzel a megoldással kombinálva már érdemes lehet beépíteni a legmodernebb cellákat is a naperőművekbe, a koncentrált fénynyalábok miatt ugyanis kisebb méret is elég belőlük, a környezeti viszonyokhoz alkalmazkodó lencserendszer pedig biztosítja a folyamatos maximális kihasználtságot.
A vizsgálatok szerint akár 37 százalékos hatékonyság is elérhető ezzel a technológiával tesztkörülmények között, de a piaci bevezetésre szánt modellek is tudják a 30 százalékos szintet. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy azonos méretű felületen közel dupla annyi elektromos áram lenne előállítható, mint a napjainkban elterjedt rendszerekkel.
Így is kérdés, hogy a lakosságnak megéri-e beruházni ebbe a technológiába, de az elektromos autózás terjedésével várhatóan egyre többeknek lesz fontos, hogy egy adott mennyiségű napelemmel beépíthető felszínen minél több áramot termelhessenek meg. Mathiu Ackermann, a cég technológiai vezetője 2022-re jósolja az Insolight betörését a napelemek piacára.
További hírek a kategóriából
