Nyugat-Európában egyre több megújuló energia projektről lehet híreket hallani. Nem kérdés, elkezdték teljesíteni a Párizsi klímaegyezmény rájuk eső részét, és kihasználják a természeti adottságokat, mint a szél, a víz, vagy a nap. Hollandiának ezutóbbival vannak nagy tervei.
Hat holland cég és intézet fogott össze, hogy közösen hogy megvalósítsák a Solar-at-Sea projektet. A projektet az Oceans of Energy dolgozta ki, és egy közel 2 500 négyzetméteres úszó napelem farmot szeretnének építeni, ami megújuló, tiszta energiával látná el a hollandokat. A projekt első részét egy 1,48 millió dolláros kormánytámogatással valósítják meg. A szükséges kutatásokat és előtanulmányokat pedig az Utrechti Egyetem fogja végezni, előzetes számításaik alapján az úszó farm 15 százalékkal több energiát generálna, mintha ugyan ennyi napelemet szárazföldön helyeznének el.
Egyelőre még nem tisztázott, hogy egy ilyen farm képes lenne-e elegendő energiával ellátni Hollandia lakóit, de a projekt első szintje pont ezt hivatott felmérni. Egy 22 négyzetméteres szigetet már idén nyárra meg is építhetnek, 15 kilométerre Hágától. Ez lesz az úgynevezett teszt zóna, ahol letesztelik a felszerelést, a generált energia mértékét, az időjárási körülményeket, az elemek ellenállóságát és a környezeti hatást.
Kicsit visszakanyarodva az Utrechti Egyetem korábbi becsléseire, ahol azt mondták, hogy akár 15 százalékkal jobban teljesíthet egy vízen úszó farm, mint egy földi. Ezt korábbi úszó farmok is többnyire megerősítik, felmerül a kérdés, miért nem a vízre telepítünk napelemeket? Kezdetnek, az ilyen farmok építése rengeteg kihívás elé állítja a kivitelezőket. Az Egyetem napenergia szakértője, Wilfred van Sark azt monta, hogy például a napelemek néha víz alatt lesznek - “amikor a hullámok elérik a 10 méteres magassgot, ez elkerülhetetlen. A panelek picit hánykolódnak is majd. A szögek gyors váltakozásának hatását még nem tanulmányozták elég körültekintően.” - áll az egyetem sajtóközleményében. Talán éppen ezért lehetséges, hogy több úszó napelemet látunk tavakon, mint a tengeren.
Természetesen számtalan előnnyel is jár az, ha a hullámok hátára telepítik a napelemeket. Van Sark szerint a tengervíznek van egy hűtő hatása, ami miatt a napelemek képesek több energiát generálni. Továbbá, ahogy az Oceans of Energy is kiemelte a sajtóközleményében, a vízi napelem farmok nem használnak fel értékes földterületeket.
A Holland Tengeri Kutatóközpont, a Holland Energia Kutatóközpont, és a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatások Szervezete, valamint a TAQA is része a projektnek. A csapat azt reméli, hogy a végleges, 2 500 négyzetméteres farm 2021-re elkészül.
Forrás: Tisztajovo.hu | Kép: Pexels
Hat holland cég és intézet fogott össze, hogy közösen hogy megvalósítsák a Solar-at-Sea projektet. A projektet az Oceans of Energy dolgozta ki, és egy közel 2 500 négyzetméteres úszó napelem farmot szeretnének építeni, ami megújuló, tiszta energiával látná el a hollandokat. A projekt első részét egy 1,48 millió dolláros kormánytámogatással valósítják meg. A szükséges kutatásokat és előtanulmányokat pedig az Utrechti Egyetem fogja végezni, előzetes számításaik alapján az úszó farm 15 százalékkal több energiát generálna, mintha ugyan ennyi napelemet szárazföldön helyeznének el.
Egyelőre még nem tisztázott, hogy egy ilyen farm képes lenne-e elegendő energiával ellátni Hollandia lakóit, de a projekt első szintje pont ezt hivatott felmérni. Egy 22 négyzetméteres szigetet már idén nyárra meg is építhetnek, 15 kilométerre Hágától. Ez lesz az úgynevezett teszt zóna, ahol letesztelik a felszerelést, a generált energia mértékét, az időjárási körülményeket, az elemek ellenállóságát és a környezeti hatást.
Kicsit visszakanyarodva az Utrechti Egyetem korábbi becsléseire, ahol azt mondták, hogy akár 15 százalékkal jobban teljesíthet egy vízen úszó farm, mint egy földi. Ezt korábbi úszó farmok is többnyire megerősítik, felmerül a kérdés, miért nem a vízre telepítünk napelemeket? Kezdetnek, az ilyen farmok építése rengeteg kihívás elé állítja a kivitelezőket. Az Egyetem napenergia szakértője, Wilfred van Sark azt monta, hogy például a napelemek néha víz alatt lesznek - “amikor a hullámok elérik a 10 méteres magassgot, ez elkerülhetetlen. A panelek picit hánykolódnak is majd. A szögek gyors váltakozásának hatását még nem tanulmányozták elég körültekintően.” - áll az egyetem sajtóközleményében. Talán éppen ezért lehetséges, hogy több úszó napelemet látunk tavakon, mint a tengeren.
Természetesen számtalan előnnyel is jár az, ha a hullámok hátára telepítik a napelemeket. Van Sark szerint a tengervíznek van egy hűtő hatása, ami miatt a napelemek képesek több energiát generálni. Továbbá, ahogy az Oceans of Energy is kiemelte a sajtóközleményében, a vízi napelem farmok nem használnak fel értékes földterületeket.
A Holland Tengeri Kutatóközpont, a Holland Energia Kutatóközpont, és a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatások Szervezete, valamint a TAQA is része a projektnek. A csapat azt reméli, hogy a végleges, 2 500 négyzetméteres farm 2021-re elkészül.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Tovább nő az elektromos autók egy töltéssel megtet...
Közzétéve 2016.08.15 11:19
Az energiatudatos Veszprémért
Közzétéve 2016.10.03 09:18
