Február 8-án a CEU-n rendezték meg az Éghajlatváltozás - Meg tudjuk még állítani? című kerekasztal beszélgetést. Az esemény előadói jó gyakorlatokat is felvázoltak, de egyáltalán nem rejtették véka alá, hogy a klímaváltozás hatásaira adott válaszaink bizony édeskevesek.
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU oktatója, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke érzékletes viccel vezette fel mondandóját.
"Két bolygó beszélget. Nem érzem túl jól magam. Mi bajod? Ne is kérdezd, homo sapiensem van. Á, ne aggódj, az hamarosan elmúlik..."
A múlt században alig voltak hőségnapok egy éven belül, 2000 óta viszont folyamatosan találkozunk extrémen meleg napokkal. Ez főleg amiatt negatív, mert ha éjszaka sem hűl le tartósan 27 fok alá a hőmérséklet, a legtöbbünk szervezete már képtelen a pihenésre, regenerálódásra. Ugyanakkor adódik a kérdés, hogyan egyeztethető össze a globális felmelegedés témaköre azzal, hogy az USA-ban január végén például akár mínusz 40 fokot is mértek egyes területeken?
- A sarki jeget igen erősen olvasztjuk - érvelt Ürge-Vorsatz Diána -, megdöbbentőnek tartom, hogy a százmiullió éve ott létező jégréteg csak a mi felnőtt életünkben az egynegyedére zsugorodott...Az ennek következtében létrejött futó áramlatok hosszasan megmaradnak a kontinensek felett, ennek lehetünk most szemtanúi az USA-t illetően. Ez már messze nem az unokáink gondja! Ez most, velünk történik!
A klímaváltozásból adódó negatív hatások miatt az érintett országok GDP-jük 10-15 százalékát is elveszthetik, figyelmeztet a szakember. A megnövekedett hőhullámos napok miatt nagyobb a halandóság, a termeléskieseés, az egészségügyi kiadások megnőnek. Ürge-Vorsatz Diána arra is figelmeztetett, hogy a Kormányközi Klímavédelmi Testület megállapítása szerint a károsanyag kibocsájtásoknak a következő években egészen meredeken kellene lefelé zuhannia, azonban még a kiotói egyezmény sem tudott fordítani azon, hogy ne felfelé tartson a grafikonon a görbe. Ennek drsztikus megfordítására 2050-re az emberiségnek teljesen le kellene szoknia a jelenleg nagy mértékben használt hagyományos energiahordozókról, a szénről, a kőolajról, a gázról.
Mindazonáltal a fizikusnő jó hazai példákkal is tudott szolgálni a dekorbanizáció területéről: Dunaújvárosban, Miskolcon, Budapesten is működnek olyan lakó, vagy közösségi épületek, amelyek igen jelentős, akár 85-90 százalékos mértékben is megtakarítanak energiát, vagy még termelnek is.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője a klímaváltozás legfőbb okozójának az emberiséget nevezte meg. Hosszasan ecsetelte az üvegházhatású gázok kibocsájtásának hatásait és a visszaszorítás lehetőségeit: 2060-ra teljes mértékben le kellene vele számolni, hogy a kívánatos két fok alatt tarthassuk a bolygó felmelegedését.
- Vagy fenntartható fejlődésre áll át a világ, vagy nem lesz tartható ez a két fok - figyelmeztetett a nagykövet hozzátéve: a klímválságnál a vízválgás mégis közelebb van hozzánk, így azzal még fokozottabban kell foglalkozniuk a döntéshozóknak.
További hírek a kategóriából
