• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Idén is tíz Titanic súlyú elektronikai szemetet fogunk termelni

Zöld Ipar Magazin 2019.10.25 12:41
Hírek » Hulladékgazdálkodás

Annak az 50 millió tonna elektronikai hulladéknak, amit a világ évente kiokád magából, 80 százalékát illegálisan elszállítják, elássák vagy elégetik valahol, ahol a hulladékot termelők nem látják az eredményt. A felelősök között első helyen említhetők a fejlett országok, illetve az alig működő szabályozási és iparági folyamatok.

 becslések szerint a 2019-ben bolygóra szabadított 50 millió tonna elektronikai hulladék ezer darab Titanic tömegének felel meg, a növekedés üteme pedig 100 százalékos volt tíz év alatt. Miközben a világ kipécézte a nejlonzacskót és a szívószálat, Ghánában például a kidobott monitorok észrevétlenül nőnek végeláthatatlan halomban.

Az újrafeldolgozás mértéke nagyon alacsony: ezeknek a hulladékoknak átlagosan csak az ötöde kerül vissza valamilyen formában a termelésbe. Még a környezeti ügyekben magát élenjárónak szívesen mutató EU-ban is csak 35 százalékos a visszagyűjtés, ami ráadásul nem is jelent automatikusan ilyen arányú újrafelhasználást.

Pedig az e-hulladék sokak szerint ideális alapanyag az újrafeldolgozásra. A mikroelektronikai komponensek összetétele sokszor homogén, szinte cikkszám alapján megbecsülhető a belőlük kinyerhető alapanyagok fajtája és mennyisége, megfelelő visszagyűjtési rendszer esetén sértetlen állapotban kerülhetne a feldolgozás helyére. A részegységek jól szétválaszthatók, ráadásul értékes (nemes-, ritka-, alkáli- és föld-) fémek nyerhetők ki belőlük szinte teljesen tiszta állapotban. Mégis annak ellenére, hogy a világ országainak kétharmadában vannak érvényes nemzetközi egyezmények, amik erre köteleznék a cégeket, üzleti alapon még mindig nem éri meg erre odafigyelni...

Minden alkatrész sokkal olcsóbb és sokkal gyorsabban avul el annál, hogy a nincstelen afrikai és ázsiai fémgyűjtőkön kívül másnak is megérné lehajolnia érte. A szívószálról könnyebb lemondani, mint az olcsó mikroelektronikai eszközökről, amik mára az összes e-hulladék felét teszik ki. Az elektronikai hulladék túlnyomó része ma is Ghánában, Pakisztánban, Srí Lankán és más harmadik világbeli országokban köt ki.


Forrás: NRGReport|kép: Pixabay.com

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Uniós kötelezettségszegési eljárások – környezetvé...
Közzétéve 2016.08.15 11:09
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Tűz a királyszentistváni hulladékkezelő komplexumb...
Közzétéve 2016.08.17 14:26
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      402
    • Környezetvédelem
      933
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      15
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. május-június
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.