Romániában, Boszniában, Macedóniában már jelen vannak a vírusokat terjesztő szúnyogok. A felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik két fertőző szúnyogfajta élőhelye. 2050-re újabb félmilliárd ember lehet kitéve a csípéseiknek, melyekkel olyan betegségeket kaphatunk el, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. A szúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe és autógumiba is petéznek.
Az ázsiai tigrisszúnyogok és az egyiptomi csípőszúnyogok eddig is elég bajt okoztak az emberiségnek. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a leggyilkosabb állatfajták közé sorolta a szúnyogokat. Az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti mosquito) terjeszti a Zika-vírust, a sárgalázat, a mayaro-vírust, a chikungunya-lázat és a dengue-lázat. Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) terjeszti a Nyugat-nílusi vírust, a sárgalázat, a dengue-lázat, a chikungunya-lázat, a Zika-vírust, de hordoz fonalférgeket is. Most már nemcsak akkor találkozhatunk velük és csípésükkel, ha Afrikába vagy Dél-Amerikába megyünk vakációzni, hanem a mérsékeltebb égövben, a hozzánk közelebb eső országokban is. Akár hazánkkal szomszédos országban is.
A Zika-vírus 2015-ben szállta meg a világsajtó címlapsztorijait, amikor kiderült, hogy a vírus kisfejűséget okozott a fertőzött anyáktól születő csecsemőknél. A Zika-vírus belső vérzést és halált is okozhat. A dengue-láz kezelésére nincs gyógyszer, de a védőoltás nemrég vált elérhetővé Mexikóban, Brazíliában, a Fülöp-szigeteken és El Salvadorban. A gyorsuló városiasodás miatt nagy embertömegeket érint a betegség, már közel 100 országban terjed.
Az egyiptomi csípőszúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe, italospalackba és autógumiba is petéznek. Terjedésüket egyelőre nem sikerült megállítani permetezéssel. E szúnyogfajta már Portugáliában és Spanyolországban, Görögországban, Bulgáriában, Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Olaszországban, sőt Romániában is megtalálható, és félő, hogy északabbra is át fog költözni, a melegebb hónapokban magyarországi területekre is.
Jelenleg az emberiség közel fele – ha a 2018 májusi 7,6 milliárdos lélekszámot vesszük, akkor nagyjából 3,8 milliárd ember – él olyan területeken, ahol az egyiptomi csípőszúnyog él. A PLOS Neglected Tropical Diseases szaklapban megjelent kutatási eredmények szerint 2050-re a jelenleg érintett lakosságnál félmilliárddal több ember válhat veszélyeztetetté a szúnyogok által terjesztett betegségek által, ahogy a két szúnyogfajta egyre inkább képes lesz megélni északibb régiókban a klímaváltozás miatt. Az év bármelyik hónapjában lecsaphatnak rájuk a szúnyogok, mert kvázi helyi lakosokká válnak. 2080-ra egymilliárd embert érhetnek el az ominózus szúnyogok olyan régiókban, ahol jelenleg még nem telepedtek meg.
A Florida Egyetem kutatásában a jövőbeli hőmérséklet-változási adatokat vetették össze a betegséget terjesztő szúnyogok eddigi napi csípési rátáival, ebből kalkulálták ki a veszélyeztetettek bővülő körét. Valószínűleg Európában lesz a legnagyobb a megbetegedések számának megugrása. Ezenkívül Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában is a szúnyogok számottevő terjeszkedésére lehet számítani, akárcsak Közép-Amerika, Kanada és Kelet-Afrika magasabb fekvésű hegyvidékein.
A WHO a szúnyogokat a „leghalálosabb állatok” közé sorolja. Csak 2015-ben 438 000 ember halt meg malária miatt. A dengue-láz előfordulása az emberekben az elmúlt 30 évben a harmincszorosára nőtt, vagyis minden évben duplázódott a megbetegedések száma.
További hírek a kategóriából
