Az ásványok kibányászása és megmunkálása a leginkább környezetszennyező tevékenységek közé tartozik. A másik kettő a nehézipar (például acél- és cementgyártás) s a közlekedés, vagyis a belső égésű motorok fosszilis energiahordozókkal történő meghajtása.
A vasércek bányászatából eredő kibocsátás 1980 és 2008 között megduplázódott, és semmi jele nem mutatkozik annak, hogy ez a növekedés lassulna.
Ahhoz, hogy működni tudjon egy autó, 3–7 gramm platinacsoportot – a nemesfémek egyik nagy csoportját – kell beépíteni a katalizátorba. A platinacsoportba tartozó hat elemnek a kitermelése a legnagyobb légszennyezéssel járó bányászati tevékenység. Csak egy kilót előteremteni belőlük több ezer kilogramm szén-dioxid levegőbe juttatását jelenti. És akkor arról még szó sincs arról, hogy az autó karosszériája, szerkezete acélt, alumíniumot, egy rakás műanyagfajtát igényel – és persze ritkaföldfémeket.
A ritkaföldfémeket igazán nagy mennyiségben Kínában hozzák elő a földből. Az elektromos autók akkumulátorának kihagyhatatlan alkotóeleme.
Az elektronikus eszközökbe szintén sokféle ásványt építenek bele. A multinacionális gyártók az elmúlt években igyekeztek kivonni ellátási láncukból az úgynevezett konfliktusásványokat, melyek olyan bányákból erednek, amelyek törvényen kívül milíciák fennhatósága alatt állnak különféle afrikai országokban. Az autók, mosógépek és elektromos eszközök legyártása és meghajtása felelős a globális üvegházgáz-kibocsátás 30 százalékáért.
Az Apple iPhone X készülékeihez kapcsolódó emisszió 83 százaléka ered a gyártásából, szállításából és újrahasznosításából. Ennek ismeretében elég logikátlan beadni azt az érvelést, hogy az új, modernebb kütyük megvásárlása nem környezetszennyező – tök mindegy, hogy az Apple mennyi napkollektort szereltet fel létesítményeire, és mennyi megújuló energiát szerez be szolárfarmokról. A légszennyezés nagy része a termék, a hardver létrejöttéhez köthető, nem az Apple irodáinak működéséhez.
További hírek a kategóriából
