Kína egy éve leállította a legtöbb műanyag és egyéb hulladék importját. Negyed századon át a világ újra feldolgozható hulladékának csaknem a felét ott dolgozták fel – most viszont drámaian új helyzet állt elő.
A kínai tilalom előtt az EU-ban újrahasznosításra gyűjtött hulladéknak a 95, az Egyesült Államokban gyűjtöttnek a 70 százalékát szállították hajón a távol-keleti országba. A nagy üzlet kölcsönösen előnyös volt: olcsó volt a szállítás, mert így a kínai árukat szállító hajók rakterét a hazafelé vezető útra is ki tudták használni. Kínában olcsó volt a munkaerő, a környezetvédelmi előírások lazák – az országnak pedig nagy szüksége volt újrahasznosítható műanyagokra.
Peking 2018 januárjában döntött úgy, hogy megtiltja a műanyag- és egyéb hulladékanyagok behozatalát. Az óriási mennyiséggel a feldolgozók már nem tudtak megbirkózni, ugyanakkor egyre nagyobb méreteket öltött a környezetszennyezés. A műanyag csomagolás ráadásul egyre sokrétűbb lett, színekkel, adalékokkal, vegyes összetétellel, ami továbbnehezíti az újrafeldolgozást. Kína már csak a 99,5 százalék tisztaságú anyagokat veszi át, s ezt a feltételt a legtöbb szállító nem tudja teljesíteni. Kína a vegyes papírhulladék importját is harmadára csökkentette, az alumínium és az üveg újrafeldolgozását az új rendelkezések kisebb mértékben érintik.
A világ műanyag-hulladékának még a kínai tilalom előtt is csak 9 százalékát dolgozták fel újra, míg 12 százalékát elégették. A többit talajfeltöltésre használták, vagy egyszerűen kidobták, így bekerülhetett a folyókba és az óceánokba. Az elmúlt 60 évben több mint 8 milliárd tonnát tett ki a szinte elpusztíthatatlan plasztik mennyisége, s az egyre tovább nő. Kína kilépésével a probléma még sokkal súlyosabbá válik.
Szakemberek megítélése szerint a következő tíz évben 111 millió tonna műanyag-hulladéknak kell helyet találni. Az országok azonban, amelyek e mennyiség legalább egy részének feldolgozását vállalnák, elsősorban dél-ázsiaiak. Azok nem rendelkeznek a feladat megoldásához szükséges infrastruktúrával, amit többen már fel is ismertek, és lecsökkentették az importot. A legtöbb európai hulladék most Indonéziába, Törökországba, Malajziába és Vietnamba kerül. Ausztrália már 1,3 millió tonnányi újrahasznosítható hulladékkal birkózik, amely eredetileg Kínába ment volna.
A kényszerhelyzetben Európában is előretör a hulladékok égetése. Nagy-Britanniában például tavaly csaknem 11 millió tonna hulladékot égettek el erőművekben, szemben az előző évi 665 000 tonnával. Az erőműveket úgy tervezték, hogy kiszűrjék a káros anyagokat, de tudósok, környezetvédők kimutatták: még a legkorszerűbb szűrőkön is átjut dioxin és más káros anyag.
További hírek a kategóriából
