Túlélheti az emberiség az extrém (és egyelőre legvalószínűbbnek tűnő) klímaváltozást? Éppenséggel igen, de 80 éven belül a bolygóra alig lehet ráismerni. Az állatok és növények már megkezdték az elvándorlást az északi sarkvidékek felé, és lehet, hogy az emberek is erre kényszerülnek, ahogy a Föld jó része az ember számára élhetetlenné válik.
Az ENSZ-jelentés szerint a jelenlegi ütemben már ahhoz is hatalmas erőfeszítésre, az üvegházgáz-kibocsátás megfelezésére lenne szükség a következő 12 évben, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 fok körül tartsuk. A mostani kibocsátási számok mellett ez a határt már 20 év múlva átlépnénk, ami már önmagában katasztrófát okozna, Afrikát, a Közel-Keletet és a mediterrán régiót soha nem látott hőhullámok, szárazság, éhínségek sújtanák.
Az évszázad végére pedig a 4 százalékos emelkedés sem kizárt. Ez a ma ismert emberi civilizáció végét jelentené: a tengerszint emelkedése miatt áradás fenyegetné a világ olyan vízparti nagyvárosait, mint New York, Sanghaj vagy London, a Föld déli részén egész országok válnának lakhatatlanná a hőhullámok és a szárazság miatt. Az ENSZ jelentése alapján nem túlzás azt állítani, hogy a klímaváltozás az emberiség eddigi történelmének legnagyobb katasztrófáját idézné elő.
A klímaváltozás hatásai elől az állatok és a növények már most menekülnek észak felé. Laurence C. Smith geológus A világ 2050-ben című könyvében (ami a fent idézett cikket is ihlette), számos tanulmányt összevetve rámutatott, hogy a világ flórája és faunája rendkívül gyors ütemben húzódik északra (ennek része a magyarországi poloskainvázió is). A növény- és állatfajok élőhelyei évente átlagosan 6 kilométerrel tolódnak észak felé. „Ez nem hangzik soknak, de képzelje el, hogy kimegy minden reggel a kertbe, és látja, hogy a pázsit naponta két méterrel arrébb csúszik” – fogalmazott Smith.
A geológus szerint az emberek is hamarosan követhetik az állatokat és növényeket, és az emberiség nagy része távoli északi területekre lesz kénytelen húzódni (Kanada, Szibéria, Grönland, Skandinávia területeire). Az általa használt modellek szerint a klímaváltozás a földi átlagnál erősebben érinti majd a sarki területeket, az itteni hőmérséklet-emelkedés duplája lehet a többi övezet átlagának, azaz az északi területeken enyhébb klíma köszönt be, új területek válnak lakhatóvá.
Smith többször hangsúlyozta, hogy ő nem a globális felmelegedés apologétája, szerinte legjobb lenne elkerülni a globális hőmérséklet emelkedését. Mint írja, csak 8 északi ország lesz (Kanada, Skandinávia, Izland, Finnország Oroszország, USA), akik 2050-re gazdasági értelemben profitálhatnak a klímaváltozásból: nőhet a mezőgazdasági terméshozamuk, könnyebben férnek hozzá egyes nyersanyagokhoz, és a migráció miatt jelentősen megnövekedik a népességük. Azonban mindez gyakorlatilag az összes többi ország rovására történne.
További hírek a kategóriából
