A Zöld Ipar Magazin a közelmúltban készített interjút Lendvay Péterrel, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnökével - többek között arról, miért nem használjuk ki meglévő kapacitásainkat sem és mi várható a közeljövőben szélenergiafronton Magyarországon. A szakembert most a NRGreport kérdezte meg a várható hazai tendenciákról.
Lassan egy évtized telik el úgy, hogy Magyarországon nem épült új szélerőmű, ráadásul a már meglévők sorsa is bizonytalan, miközben a világot szépen, nem is olyan lassan meghódítja a szélenergia. Egy közelmúltban született tanulmány alapján a jelenleginél egy nagyságrenddel nagyobb, akár 1000-1500-2000 MW-os szélerőmű kapacitást is lehetne telepíteni és gazdaságosan működtetni itthon.
NRG Report: Mikor is települtek a legújabb hazai turbinák?
Lendvay Péter: 2006-ban adták ki az engedélyeket, ezek alapján 2010-11-re épültek meg, kezdték el a termelést és léptek kereskedelmi üzembe az utolsó szélturbinák Magyarországon.
A dolgok jelenlegi állása szerint lát arra esélyt, hogy a közeljövőben új szélerőművek épüljenek itthon? Bő egy évvel ezelőtt a kormányzati oldalról még olyan jelzés érkezett, miszerint a szélenergia-kapacitások növelése nem zárható ki a magyar energiastratégia felülvizsgálata során.
A szélerőművek építését megelőzően egy kétszintű folyamatot kell végigjárnia a fejlesztőnek: a felső szintet a megújuló energia támogatási rendszer (metár) pályázatán történő részvétel jelenti, aminek idén novemberben van a beadási határideje, és meghatározott maximális árral lehet rajta pályázni. A tender az Európai Unió támasztotta feltételeknek megfelel, bárki részt vehet rajta, vagyis a szélerőművek sincsenek kizárva belőle, tehát olyan tervekkel is lehet indulni és árajánlatot adni a következő években megvalósítandó termelésre, amelyek szélenergia-termelő egységek létrehozását célozzák - legalább is elméletileg.
A problémát az jelenti, hogy a folyamat másik szintje, a tulajdonképpeni engedélyeztetés, illetve az építési engedélyhez való hozzájutás feltételrendszerének egyszerűen lehetetlen megfelelni, vagyis a beruházóknak képtelenség hozzájutniuk a szélerőmű-építési engedélyéhez. A betartandó kritériumok közül az egyik legfontosabb, hogy a turbinát a lakott övezetek határától minimum 12 kilométer távolságban lehet telepíteni. Ma Magyarországon nem léteznek ezen kikötésnek megfelelő, szóba jöhető területek. Ezen túl a gazdaságilag életképes beruházásnak az is feltétele, hogy a szélerőmű közelében hálózati csatlakozási pont is elérhető legyen, továbbá például a földtulajdonossal is meg kell egyezni a telepítésről.
Nagyon nehéz helyzet elé állították tehát a potenciális szélerőmű-fejlesztőket: bár a metár-tenderen elvileg ők is elindulhatnak, de az építési engedély követelményeit és a további feltételeket ma egyszerűen lehetetlen teljesíteni. Mindaddig, amíg az építési- és az egyéb megvalósításhoz kapcsolódó engedélyezési eljárást nem változtatják meg, addig a metár-tenderen nem tud részt venni egyetlen szélenergia projekt sem, következésképp addig új szélerőmű sem épülhet itthon. Amennyiben a döntéshozók úgy határoznak, hogy mégis számítanának a szélenergiára a magyar energiamixben, akkor ahhoz először is rendeletváltoztatásokra lenne szükség. Egyelőre nem látjuk az erre vonatkozó szándék jeleit, és úgy tudom, a kérdés lekerült az energiapolitika napirendjéről.
A teljes interjút ITT lehet elolvasni.
További hírek a kategóriából
