Az elektromos autó koncepciója lényegében magával az autózással egyidős, ugyanis az első sorozatban gyártott elektromos gépkocsi 1898-ban készült.
Az akkor 23 éves Ferdinand Porsche – aki éppen az osztrák Hofwagenfabrik Jacob Lohner & Co. vállalat alkalmazásában állt – megépítette az első, kerékagyba épített elektromotort. A fakarosszériás jármű 980 kilogrammot nyomott, és szédítő 45 km/h végsebességgel tudott haladni, ennek köszönhetően az 1900-as párizsi világkiállításon óriási sikert aratott. Nagyon sokáig úgy tűnt, ez a szinte hangtalan, tiszta közlekedési eszköz juttat el mindent és mindenkit A pontból B pontba. Az Automobilwoche szerint az Egyesült Államokban 1900-ban a kocsik negyven százaléka elektromos hajtású volt, Németországban is több száz ilyen (például postai használatú) jármű közlekedett. Ám sajnos kellett egy meglehetősen vaskos kitérő a belsőégésű motorok felé, lényegében a hölgyeknek köszönhetően. Bár a benzinmotoros T-modell sorozatgyártásával a közlekedés reformját hozta el Henry Ford, ám felesége ekkor még elektromos autóval közlekedett. A „füstös” autókat bizony kurblizni kellett indításkor, és ez a nők számára kellemetlen, kényelmetlen és koszos volt. Azután jött Charles Kettering és az önindító, a hölgyek pedig ezzel együtt már az olcsóbb benzineseket is elfogadták. Így abszurd módon a villanymotorok nagyívű karrierjét egy villanymotor állította meg. Ma már tudjuk, hogy szerencsére csak késleltette.
Magyarországon már a XX. század elején is koptatták elektromos autók az utakat. A Magyar Királyi Posta 1927-ben vásárolta első Rába és MÁG villanyautóit, amelyek egészen a ’60-as évek elejéig futottak. A meglehetősen ormótlan teherautók 15 kW-os motorjait a Ganz, 1000 Ah-s ólom akkumulátorait a Tudor gyár készítette. Tehát már a két világháború között megjelentek a fővárosban a villamos hajtású úgynevezett elektromobilok, amiből a posta 1927 és 1931 között összesen 35 darabot vásárolt. A töltésüket úgy oldották meg, hogy az Egressy úti járműtelepen rendeztek be egy töltőállomást. Az egyszerű, kissé szögletes formákkal operáló, masszívnak kinéző autók valóban azok is voltak, hiszen még az 1960-as években is közlekedett belőlük néhány Budapesten. Magyarországon ilyen típusú gépkocsikat főként szolgáltatócégek használtak, elsősorban a posta, ahol a gépkocsik meghatározott útvonalon jártak. Egy komplett üzemet rendeztek be a villanyautóknak, és saját áramtermelő-központot is létesítettek. Még harminc évvel később is szolgálatban volt kilenc elektromos jármű – az utolsót 1963-ban selejtezték le. A „RÁBA Pe-1” típusú elektromos hajtású autókat 1926-tól 1929-ig gyártották kifejezetten a posta számára kooperációban a Ganz gyárral. Járműveiket Németországba, Franciaországba, illetve Argentínába exportálták, 1914-ig, az első világháború kitöréséig több mint 300 darabot adtak el belőle.
Napjainkban visszatérőben vannak az elektromos autók és nem csak a személygépkocsik, de a közszolgáltatók körében is egyre népszerűbbek. A Magyar Posta 2016-ban tett ismét komoly lépést az elektromobilitás felé, amikor 18 darab Nissan e-NV 200 villanyautót is vásárolt, miután több modellel, összesen 25 ezer kilométeren keresztül tesztelték a hazai kínálat elektromos járműveit. Ezeket csomagkézbesítésre és mobilposta-szolgáltatásokra használják. Ugyanakkor elektromos triciklik tesztelése is zajlott a postánál, ami már csak azért sem meglepő, mert bő 120 éve is komoly szerepet kaptak a vállalatnál a triciklik.
Messze nem egyedi ez az irány, kifejezetten a német posta számára hosszú évekig gyártottak elektromos furgonokat. Mára kiderült, hogy ez a piac önmagában meglehetősen szűk, ezért idén leállítják a gyártást, és a posta más gyártóktól vásárol majd villanyautókat. Azért még készül néhány ezer Streetscooter az üzem bezárása előtt a Deutsche Post számára, amely jelenleg hozzávetőleg 11 ezer ilyen kézbesítő járművet használ, elsősorban városi környezetben.
A francia posta, a La Poste volt az első, amely városi környezetben teszteli tavaly óta a Renault legújabb, tisztán elektromos kisteherautóját az EZ-FLEX-et. A moduláris hátsó kialakításnak és a kompakt méretnek köszönhetően az EZ-FLEX tökéletesen illeszkedik a városi szállításhoz, ahol a járművezetőnek naponta több mint 100-szor kell bejutnia a járműbe.
Nagy-Britanniában már kiléptek a csomagszállító cégek a tesztidőszakból, a kísérleti stádiumból. A DPD például 300 darab Nissan e-NV200, tisztán elektromos kisteherautót (amilyenek a Magyar Postánál is futnak) rendelt csomagterítésre a jelenlegi 91 darab hasonló autó mellé. Terveik szerint a bővítés folytatódik, az év végére a flottájuk 10 százaléka lesz tisztán elektromos.
A királyi posta sem szeretne lemaradni, egy másik hír szerint ugyanis a Royal Mail a londoni flottába rendelt 87 darab tisztán elektromos Mercedes-Benz eVito és Peugeot Partner Electric modellt, amelyek közül 30 már szolgálatba is állt. A londoni Mount Pleasant központ flottája összesen 216 kis áruszállító járművet tartalmaz, így a posta közeledik az 50 százalékos tisztán elektromos arányhoz az elsősorban lakott területen közlekedő autók körében.
Csak bizakodni tudunk, hogy ez a tendencia megjelenik a Magyar Posta járműfejlesztéseiben is.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020. augusztusi számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
