Február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja, éppen 50 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Magyarország élen jár az egyezmény végrehajtásában, ezzel párhuzamosan folyamatosak a vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztések, írja világnapi közleményében az agrártárca. A kép természetesen enné, sokkal árnyaltabb, a felhőtlen hurráoptimizmus sem indokolt.
A hazai agrártárca optimista közleményet adott ki február 2-a, a Vies Élőhelyek Vilűgnapja alkalmából. Eszerint az elmúlt 10 évben az állami természetvédelem soha nem látott volumenben valósított meg természetvédelmi beruházásokat, amelyek jelentős része a vizes élőhelyek helyreállítására irányult. A több mint 76 milliárd forint összértékű 272 egyedi beruházás révén összességében 232 355 hektárnyi területen javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát, továbbá biztosítjuk a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit. A beruházáscsomag forrásainak mintegy harmadát (35%) – 58 projekt, 26,8 milliárd forint értékben, összesen 77 770 hektárnyi területen – vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztések megvalósítására használtuk, használjuk fel.
Ez a dolog egyik oldal - miközben a WWF Magyarország évek óta arra hívja fel a figyelmet, felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest- is rossz állapotban vannak. A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó 5 tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek, azok túlhasználata, valamit a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.
A Dráva például Európa egyre inkább ritkaságnak számító természetes vízparti élőhelyek egyik utolsó menedéke, melyek már valódi különlegességnek számítanak: ártéri erdők, homok- és kavicszátonyok, szakadópartok, mellékágak és holtágak jellemzik. A Dráva és hozzá kapcsolódó élőhelyek a rétisas, a fekete gólya, a partifecske és a kis csér egyedeinek és fészkelő párjainak otthona.
Az agrártárca közleményében az is szerepel, hogy céljuk - folytatva az előző európai uniós pénzügyi időszakban követett irányokat - 2030-ig további legalább 100 000 hektáron javítani a természeti értékek állapotát, illetve gondoskodni az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről.
További hírek a kategóriából
