Az italos palackjaink és műanyag dobozaink összetöredezett darabjai bekerülnek a bálnák és a cápák által beszívott tengervízbe, s eltömítik testük belső járatait. Egyre több döglött bálna sodródik partra, gyomrukban nagy mennyiségű plasztikszeméttel.
Többször is írtunk már arról, hogy a halak tápláléknak hiszik a tengerben úszkáló, összetöredezett műanyagdarabokat, elfogyasztják őket és tömegesen pusztulnak el tőlük. Viszonylag kevés kutatás koncentrált eddig a nagy testű tengeri élőlényekre, pedig ezek is óriási veszélyben vannak civilizációnk műanyagszemetétől. (A szemetelés ellen szatyoradóval is próbáltak védekezni.)
Amerikai, ausztrál és olasz kutatók a Trends in Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban tették közzé vizsgálataik eredményét.
A szűrőlapok segítségével táplálkozó fajok, mint például a bálnák és a cápák köztudottan nagy mennyiségű tengervizet engednek testükbe, s az említett filterek segítségével szűrik ki a folyadékból a táplálékot, a planktonokat. Gyakran több köbméternyi tengervizet is megszűrnek így, hogy hozzájussanak a szükséges élelemadaghoz.
A mikroplasztik szabadon áramlik a tengerben és ezek az állatok a műanyag darabokat is beszívják. A hosszúszárnyú bálnák, a szürke bálnák és a kék bálnák testében ezek az apró darabok eltömítik a létfontosságú belső járatokat, megakadályozva, hogy ezek a fajok tápanyagokat vegyenek magukhoz.
A mikroplasztik olyan műanyagdarabokat jelent, melyek öt milliméternél rövidebbek. A műanyagnak ráadásul mérgező hatása is van. A nagy testű tengeri élőlények populációját már eleve tizedeli a szervezett bálnavadászat, de a plasztikszennyezés még tovább növeli a tömeges kipusztulás kockázatát.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Többször is írtunk már arról, hogy a halak tápláléknak hiszik a tengerben úszkáló, összetöredezett műanyagdarabokat, elfogyasztják őket és tömegesen pusztulnak el tőlük. Viszonylag kevés kutatás koncentrált eddig a nagy testű tengeri élőlényekre, pedig ezek is óriási veszélyben vannak civilizációnk műanyagszemetétől. (A szemetelés ellen szatyoradóval is próbáltak védekezni.)
Amerikai, ausztrál és olasz kutatók a Trends in Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban tették közzé vizsgálataik eredményét.
A szűrőlapok segítségével táplálkozó fajok, mint például a bálnák és a cápák köztudottan nagy mennyiségű tengervizet engednek testükbe, s az említett filterek segítségével szűrik ki a folyadékból a táplálékot, a planktonokat. Gyakran több köbméternyi tengervizet is megszűrnek így, hogy hozzájussanak a szükséges élelemadaghoz.
A mikroplasztik szabadon áramlik a tengerben és ezek az állatok a műanyag darabokat is beszívják. A hosszúszárnyú bálnák, a szürke bálnák és a kék bálnák testében ezek az apró darabok eltömítik a létfontosságú belső járatokat, megakadályozva, hogy ezek a fajok tápanyagokat vegyenek magukhoz.
A mikroplasztik olyan műanyagdarabokat jelent, melyek öt milliméternél rövidebbek. A műanyagnak ráadásul mérgező hatása is van. A nagy testű tengeri élőlények populációját már eleve tizedeli a szervezett bálnavadászat, de a plasztikszennyezés még tovább növeli a tömeges kipusztulás kockázatát.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
