Mivel a légkör magas üvegházgázkoncentrációja miatt savasodnak a tengerek, tönkremennek bennük a korallszigetek, melyek megkötik a karbont. Létük kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából. Az általunk belélegzett oxigén 80 százalékát az óceánoknak köszönhetjük.
A korallszigetek gazdasági értéke szinte felbecsülhetetlen. Az ökológiai kincsek beárazásán dolgozó közgazdászok és ökológusok 30 milliárd és 375 milliárd dollár közé teszik annak a “szolgáltatásnak” az éves értékét, amivel hozzájárulnak a globális GDP-hez.
De mindenekelőtt -mészvázas élőlényekként- a korallok segítenek felszívni az óceánba kerülő szén-dioxidot, megteremtve azt az alapfeltételt, hogy oxigéndús levegőt tudjunk belélegezni. Ha a korallszigetek kihalnak, az óceán nagy része élettelen lesz. A korallok is élőlények, nem pusztán olyan óceáni képződmények, amikből letör az ember, hogy darabjait lakberendezési kiegészítőként hazavigye. Dísznek.
És most jön a rossz hír:
Egyes becslések szerint az elmúlt 30 évben -vagyis nagyjából a ’80-as évek vége óta- a korallszigetek közel felét már elvesztettük.
2030-ra a jelenlegi korallzátonyok 60 százaléka eléri a kritikus állapotot - 98 százalékuk éves sűrűséggel van kitéve olyan körülményeknek, amik a kihalásukat is okozhatják. Sőt, a tengerek olyan mértékben és gyorsasággal melegednek és savasodnak, hogy még a mi korunkban, a mi életünkben, 2050-ig elérheti az összes korallzátonyt a fakulás, vagyis az életveszélyes megbetegedés valamilyen formája. Pusztulásuk oka kétrétű. Egyrészt hozzájárul az, hogy az üvegházgázok magas koncentrációja miatt melegedik a Föld légköre, ennek hőjét 90 százalékban a tengerek nyelik el. Másrészt a tengerek nagy karbonelnyelők, vagyis megkötik a légkörben lévő szén-dioxid egy részét. De ha túl magas a szén-dioxidkoncentráció, attól a tengerek elsavasodnak.
És akkor még nem beszéltünk olyan tényezőkről, mint a partmenti országok szemetelése (a hulladék megakad a korallokban, roncsolja őket), a halállományok túlhalászata, ami kedvez algaburjánzásnak, mely szintén elpusztíthatja a korallokat. A halászat során olykor dinamitot és vegyi anyagokat is használnak robbantásra, a halászhálók feltörik a korallszigeteket, akárcsak a nagy teher- vagy személyszállító hajók horgonyai, de a sérült kőolajszállító tankerhajókból kiömlő olaj is végzetesen elszennyezheti őket. Ezek a tényezők mind próbára teszik az ellenálló képességüket.
Biológusok már évek óta dolgoznak azon, hogy gyors és hathatós megoldásokat találjanak, amelyekkel meg tudnák állítani a korallok tömeges kihalását. A savas tengervízben megbetegedett, kifakult korallokat megpróbálják regenerálni, a menthetetlen korallokat pedig tüzetesen megvizsgálni, hogy rájöjjenek, pontosan mi okozta betegségüket, több területen pedig újratelepítéseket is végeznek.
További hírek a kategóriából
