Úgy tűnik, az okos városok egy kissé túl voltak hájpolva az elmúlt évtizedben, ugyanis nem sok minden vált valóra a korábbi elképzelésekből. Egy tanulmány szerint az okos város projektek hatvan százaléka még ma is csak kísérleti szakaszban van, és sokkal több velük kapcsolatban a biztonsági aggály, mint azt korábban feltételezték.
Míg az „okos város” ideája lassan egy évtizedes, csak napjainkban kezd az ötletekből valamennyi megvalósulni.
A világ számos városában alkalmazzák már a tárgyak internetét (IoT), az ötödik generációs mobil hálózatokat (5G) és a mesterséges intelligenciát (AI); az esetek többségében azért, hogy megelőzzék a problémás forgalmi helyzeteket, növeljék a városlakók biztonságát és csökkentsék a környezeti kockázatokat; IoT eszközök figyelik például folyamatosan a helyi csatornarendszert, a levegő minőségét és a hulladék helyzetet. Az intelligens utcai lámpák energiát takarítanak meg azzal, hogy nyomon követik a gyalogosok mozgását, míg az utakon és a hidakon érzékelők figyelik a páratartalmat, és jeleznek, ha éppen csúszos és veszélyes az érintett útszakasz.
Tavaly már mintegy 14 milliárd okos eszköz működött világszerte a városokban, 2025-re – az előrejelzések szerint - pedig 41 milliárd okos városi hálózat lesz üzemben.
Manapság a mesterséges intelligencia használata jórészt a hulladékgazdálkodás és közlekedésszervezés területére korlátozódik a városokban.
A portugáliai Cascais-ban például az érzékelőkkel ellátott köztéri szemétgyűjtők jelentik, ha már nem fér beléjük több hulladék, és közvetlenül kommunikálnak a szemétszállító céggel is, így a kukásautók kihasználtsága jóval gazdaságosabban oldható meg, míg egyébként. Ez utóbbi miatt a városi szemétszállító cég ma már 20 százalékkal kevesebb járművel végzi el ugyanazokat feladatot, mint korábban. Ez pedig a település költségvetése szempontjából sem elhanyagolható tényező.
Az egyesült államokbeli South Bend csatornahálózatának IoT érzékelői folyamatosan figyelik a vízszintet és a beömlő szennyvíz mennyiségét, az eredmény pedig – az indianai egyetem mérése szerint – önmagát igazolja: évente 3,8 milliárd liternyivel kevesebb szennyvíz ömlik most a város folyójába, mint korábban.
További hírek a kategóriából
